Az országban fizetett szabadnapokat igényelhet a szülők egyike, ha 12 év alatti gyermeke a járvány miatt távoktatásra kényszerül.
Az erről múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendelet alkalmazásához szükséges - miniszteri rendeletben utólag pontosított - tudnivalókat hétfőn ismertették a román lapok, írja az MTI.
A múlt héten elfogadott sürgősségi rendelet szerint a 12 év alatti, iskolába vagy óvodába járó gyermek (vagy a 26 évnél nem idősebb, állami gondozásban lévő fogyatékkal élő fiatal) esetében ha távoktatást rendelnek el, ezidő alatt jogosult a szülők egyike fizetett szabadnapokra, amennyiben a szülők egyike sincs szabadságon, vagy a munkakörük nem teszi lehetővé, hogy otthonról dolgozzanak.
A gyermekkel otthon maradó szülő a fizetése 75 százalékára, de az átlagbér 75 százalékát nem meghaladó "táppénzre" jogosult, amit az állami költségvetésből utólag (30 napon belül) térít meg a megyei foglalkoztatási ügynökség a munkáltatónak. Azokat a cégeket, amelyek megtagadják ezt a jogot a munkavállalótól, csütörtöktől kezdve alkalmazottanként 1000 lejtől (72 ezer forint) 2000 lejig terjedő összegre is megbírságolhatják.
Romániában a kormány korábban úgy döntött, hogy az iskolák a fertőzési rátától függetlenül nyitva maradhatnak mindaddig, amíg az osztályokban meg nem jelenik a fertőzés. Az országban azonban a járvány minden korábbinál több megbetegedést okozó negyedik hulláma miatt már több mint 11 ezer osztályban költöztették át a netre az oktatást, miután csaknem 13 ezer diák és több mint 4300 tanár fertőződött meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
