A szakképzésért felelős helyettes államtitkár szerint a diákok már nem kényszerűségből választják a szakképzést.
A diákok 61 százaléka szakképzésre jelentkezett az általános iskola befejezése után - számolt be az Infostart.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, szerinte a diákok már nem kényszerűségből választják a szakképzést.
Hozzátette: a kilencedikesek tudását három éve mérik magyarból és történelemből, és akik gyengébben teljesítenek, azok egyéni fejlesztést kapnak, emiatt kevesebb a lemorzsolódó és a bukás.
Idén több újítást is bevezettek a szakképzésben
Szeptembertől okleveles technikus képzést indítottak, amely lényege, hogy a hároméves szakmai képzés tartalmát összehangolják az egyetemi tanulmányok tartalmával, így a diákok úgy végezhetik el a technikumot, hogy nemcsak érettségit és technikus oklevelet kapnak, hanem 30 egyetemi kreditet is, ami fél évvel rövidítheti le az adott egyetem képzési idejét – magyarázza Pölöskei Gáborné.
Az okleveles technikus képzés mellett kreatív technikumi képzések is indultak, az ide jelentkezők divattervezést, hang- és filmtechnikát, ipari grafikát is tanulhatnak.
A Dobbantó programban 550 diák kezdte el idén a tanulmányait, tavaly is körülbelül ennyien iratkoztak be. Ebben a képzésben olyan diákok vesznek részt, aki betöltötték a 16. életévüket, de nem tudták elvégezni az általános iskolát. A programban felmérik a tanulók kompetenciát és egyéni fejlesztéssel segítik őket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
