Akik lemaradnak a reggeli járatról, csak egy órával később tudnak elindulni, ezzel a középiskolások az első két óráról lecsúsznak.
Napi szinten késnek el a Hajdú-Bihar megyei Polgárból Tiszaújvárosba járó diákok, mivel olyan sokan vannak, hogy nem férnek fel az autóbuszokra, derül ki az ATV Híradó riportjából.
„Az általános iskolában háromnegyed, a gimnáziumban pedig fél nyolcra kell beérniük a diákoknak, ezért a hétórai járatra kellene felférniük, de ez nem mindig sikerül” – nyilatkozta egy szülő.
A település polgármestere azt mondta, hogy már tárgyalnak a Volánnal. A társaság fél nyolc előtt öt perccel indítana egy másik járatot, de a gyerekek már ezzel sem érnének be időben az iskolába, ezért az indulási időpontról tovább egyeztetnek a felek.
Az iskolabusz lenne a megoldás?
A terv korábban több településen is felmerült, Debrecenben már két éve be is mutatták azt az új iskolabuszt, amelyet magyar tervezők és szakemberek alkottak. Sőt 2019-ben az iskolabuszprogram kidolgozásával megbízott II. kerületi polgármester azt mondta, a felvetés többek között azért is nem indokolt, mert a reggeli és délutáni dugókban fontos, hogy a BKV-buszok útvonala nem egyezik meg az iskolabuszok útvonalával.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
