Akik lemaradnak a reggeli járatról, csak egy órával később tudnak elindulni, ezzel a középiskolások az első két óráról lecsúsznak.
Napi szinten késnek el a Hajdú-Bihar megyei Polgárból Tiszaújvárosba járó diákok, mivel olyan sokan vannak, hogy nem férnek fel az autóbuszokra, derül ki az ATV Híradó riportjából.
„Az általános iskolában háromnegyed, a gimnáziumban pedig fél nyolcra kell beérniük a diákoknak, ezért a hétórai járatra kellene felférniük, de ez nem mindig sikerül” – nyilatkozta egy szülő.
A település polgármestere azt mondta, hogy már tárgyalnak a Volánnal. A társaság fél nyolc előtt öt perccel indítana egy másik járatot, de a gyerekek már ezzel sem érnének be időben az iskolába, ezért az indulási időpontról tovább egyeztetnek a felek.
Az iskolabusz lenne a megoldás?
A terv korábban több településen is felmerült, Debrecenben már két éve be is mutatták azt az új iskolabuszt, amelyet magyar tervezők és szakemberek alkottak. Sőt 2019-ben az iskolabuszprogram kidolgozásával megbízott II. kerületi polgármester azt mondta, a felvetés többek között azért is nem indokolt, mert a reggeli és délutáni dugókban fontos, hogy a BKV-buszok útvonala nem egyezik meg az iskolabuszok útvonalával.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
