Be lehet kerülni gimnáziumba a központi felvételi megírása nélkül?

Az alapszabály a 2022-es középiskolai felvételin sem változik: központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok, technikumok írhatnak elő. De vajon hány intézménybe lehet bekerülni vizsga nélkül?

  • Csik Veronika

A 2021-es felvételin 434 középiskola (az intézmények 64 százaléka) kérte a jelentkezőktől, hogy vegyenek részt a központi írásbelin. Voltak olyan iskolák, amelyek csak írásban mérték fel a leendő középiskolások tudását, de a 2021-es felvételi időszakban is volt sok olyan iskola (ez több mint 390 tanulmányi területet érintett), ahol csak a tanulmányi eredményeket vették figyelembe - derül ki az Oktatási Hivatal beszámolójából. Ezek között több gimnázium is volt, bár az tény, hogy a legnépszerűbb intézményekben a túljelentkezés miatt meg az írásbeli felvételi eredményét is figyelembe vették.

Oktatási Hivatal

Az, hogy milyen középfokú iskolákba lehet bekerülni a központi felvételi megírása nélkül, október második felében derül majd ki, az intézményeknek akkor jelenik meg a felvételi tájékoztatója.

A középfokú iskolák - vagyis a gimnáziumok, technikumok és szakiskolák - október 20-ig teszik közzé a felvételi tájékoztatójukat, amely tartalmazza, hogy a 2021/2022-es tanévben milyen tanulmányi területek indulnak az iskolában, kérik-e központi írásbeli felvételi megírását, esetleg szóbelit is tartanak-e, milyenek a pontszámítási szabályok.

A 2022-es középiskolai felvételi összes dátumát itt találjátok:

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.