Itt a friss lista: ez volt idén a 10 legnépszerűbb technikumi szakma

Nyilvánosságra hozta az idei középiskolai felvételi statisztikáit az Oktatási Hivatal. Mutatjuk a legnépszerűbb technikumban tanulható szakmákat.

  • Csik Veronika

A legnépszerűbb terület egyértelműen az informatika, de sokan keresték a gazdasági képzéseket is. A 2020/21-es tanévben felvettek száma szerint legnépszerűbb szakmák a következőek:

  1. közszolgálati technikus
  2. pénzügyi-számviteli ügyintéző
  3. informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus
  4. szoftverfejlesztő és -tesztelő technikus
  5. logisztikai technikus
  6. gépjárműmechatronikai technikus
  7. turisztikai technikus
  8. informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltető technikus, szoftverfejlesztő és -tesztelő technikus
  9. kereskedő és webáruházi technikus
  10. pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozás ügyviteli ügyintéző

Az átalakult képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.

Mik azok a technikumok?

2020 szeptembere óta a szakgimnáziumok technikumokként működnek – a névváltoztatással együtt a képzés szerkezete is átalakult. A technikum ötéves képzést nyújt: a diákok az első két évben a közismereti tárgyak mellett az adott ágazatról általános szakmai ismereteket szereznek (ebben a két évben minden diáknak jár havi 8 ezer forintos ösztöndíj, később tanulói munkabért vagy az átlaguk alapján tanulmányi ösztöndíjat kapnak), konkrét szakmát a 10. évfolyam után kell választaniuk. Ez persze azt jelenti, hogy az általános iskolásoknak korán, már 14 évesen kell döntést hozniuk arról, milyen szakmai irányban szeretnének továbbhaladni.

Hogyan lehet bekerülni?

A technikumokban a felvételi eljárás és a pontszámítás ugyanolyan, mint a gimnáziumokban – az intézmények egy része csak az általános iskolai jegyeket, más iskolák az írásbeli eredményét is figyelembe veszik a diákok rangsorolásakor, esetleg szóbeli meghallgatást is tartanak. Egyes technikumok két tannyelvű/nyelvi előkészítős képzést is indítanak, ezért ezekben az iskolákban a diákok nyelvtudását is tesztelik.

Matematikából, magyarból, történelemből és az első idegen nyelvből ugyanolyan a tanterv, mint a gimnáziumokban – különbség viszont, hogy a technikumok diákjainak nem kötelező második idegen nyelvet tanulniuk, bár vannak intézmények, amelyek ezt lehetővé teszik. A negyedik tanév végén a diákok a közismereti tárgyakból érettségiznek, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát tesznek, amely emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre szerzik meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Mindez – ha egy diák a szakirányának megfelelően tanul tovább – előnyt jelent majd a felsőoktatási felvételin. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.