Úgy tudni, a répcelaki általános iskola alsós tanárai a munkát nem tagadták meg, otthonról megtartották az óráikat.
Egy répcelaki iskola alsós tanárai közül egyetlen kivétellel senki nem ment ma be az intézménybe tanítani - állítja a Népszava.
A 31 fős tantestületből, a felsős tanárokkal együtt 29-en írtuk alá a nyilatkozatot. Amikor kiderült, hogy végül csak az alsósoknak kell bemenniük, 16-an új nyilatkozatot írtunk alá arról, hogy csak online folytatjuk a munkát, de a felsős kollégák továbbra is támogatnak minket
– idézi a lap az iskola egyik tanárát, aki azt is hozzátette: végül hétfőn csak egyetlen kollégájuk ment be az iskolába. Az iskola tanárai egyáltalán nem érzik biztonságosnak a jelenléti oktatás körülményeit, ezért nem voltak hajlandóak bemenni a tantermekbe. Nemcsak magukat, hanem a gyerekeket is féltik. A tanár elmondása szerint a diákok többsége is otthon maradt, csak egy osztály jelent meg teljes létszámmal.
A lap úgy tudja, a tanárok a Munka törvénykönyvére hivatkozva tagadták meg a jelenléti oktatást, amely azt írja, a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. De megtagadhatják az utasítás teljesítését akkor is, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
A Népszava értesülései szerint azonban hiába tartották meg az órákat online az érintettek fegyelmit is kaphatnak a vezetéstől. A lap az üggyel kapcsolatban kereste a Sárvári Tankerületi Központot is, de egyelőre nem kaptak választ.
A március 8-án bevezetett távoktatás után április közepén kinyitnak az iskolák. Végül hány szülő döntött az iskolátokban az otthonmaradás mellett? Az osztályból hányan jelentek meg hétfőn? Minden órát megtartottak, és minden tanár be tudott menni az iskolába? Írjátok meg a tapasztalataitokat az [email protected] címre!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
