Ausztriában a tervezett január 18-a helyett csak egy héttel később, január 25-én térhetnek vissza a diákok a tantermekbe - jelentette be Heinz Fassmann osztrák oktásügyi miniszter.
Ahogyan arról néhány hete beszámoltunk, Ausztriában is úgy tervezték, hogy a téli szünet utáni első hetet még távoktatásban kezdik a diákok, de január 18-tól visszatérhetnek a tantermi formához. Szerdán azonban úgy döntöttek, a digitális oktatást egy héttel meghosszabbítják, a tanulók csak akkor mehetnek be az iskolába, ha ez kifejezetten szükséges, például dolgozatot írni, illetve ha a szülők nem tudják otthon megoldani a felügyeletet.
Január 25-től viszont a tervek szerint visszatérnek a tantermi oktatásra, de csak a védelmi intézkedések szigorú betartása mellett. "Ahol csak lehetséges, bontott csoportokban kezdődik majd a tanítás, hogy a kötelező védőtávolságot garantálni lehessen" - magyarázta a miniszter. Az alsó tagozatok kivételével mindenhol kötelező lesz a maszkviselés.
A tárcavezető kitért a korábban már bejelentett önkéntes tesztelési lehetőségre, melyet hetente egyszer kívánnak biztosítani az iskolákban. A fiatalabb diákokat a szülők tesztelhetik majd otthon, a nagyobbakon az iskolában végzik el a vizsgálatot, amelynek eredménye 15 percen belül látható. "Bizonyára lesznek szülők, akik ehhez nem járulnak majd hozzá, mégis ez egy lehetőség arra, hogy ne csak újranyithassuk, hanem képesek legyünk nyitva is tartani az iskolákat" - mondta Fassmann.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
