Döntöttek: kötelező lesz a maszk a görögországi iskolákban

Kötelező lesz az orrot és a szájat elfedő maszk viselete Görögországban az iskolákban - jelentette be az ország oktatásügyi minisztere, aki a koronavírus-fertőzöttek számának megugrásával indokolta a rendelkezést.

  • MTI

Niki Kerameusz leszögezte, mind a diákoknak, mind pedig a tanároknak kötelező lesz a maszk viselete a termekben és egyéb, az iskola területén lévő zárt terekben.

A miniszter hozzátette, hogy a szigorítás az osztályok létszámát 17 főre korlátozza. Görögországban a tanév szeptember 7-én kezdődik.

Az elmúlt hetekben megnőtt fertőzésszám miatt a görög hatóságok több, korábban feloldott korlátozást állítottak vissza országszerte.

Nagyobb károkat okozhat, ha nem nyitnak ki az iskolák, mint maga a járvány

Az Egyesült Királyság vezető orvosszakértője szerint ez komoly kérdés, ami hosszútávon sokak életét meghatározhatja.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.