Jogi akadályok is előfordulhatnak az iskolaőrök alkalmazásánál – hívta fel a figyelmet a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ).
A szakszervezetet még csak meg sem kérdezte a programról a kormány - írta meg a Magyar Hang. Pongó Géza, az FRSZ főtitkára elmondta: információik szerint a szolgálati járadékosok körében is próbálnak iskolaőröket toborozni.
A Népszava szerette volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) egyebek mellett azt, mennyien jelentkeztek erre a feladatra, illetve mikor indul el a képzésük, de ezekre a kérdésekre nem kaptak választ. Az Emmi annyit írt az oldalnak, hogy a törvényjavaslat részeként a miniszter kap felhatalmazást a képzés részletes követelményeinek és vizsgaszabályzatának kidolgozására.
„A képzés mind pedagógiai és pszichológiai, mind rendészeti és bűnmegelőzési ismereteket magában foglal majd. A képzés kidolgozásában a témában érintett, nagy tapasztalattal rendelkező szakembereket vonnak be” – idézi az oldal.
Szeptember túl közel van
A Törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén egy olyan módosítást illesztettek be a törvényjavaslatba, amely lehetővé teszi, hogy az iskolaőri vizsgát a munkaviszony létesítésétől számított 90 napon belül is le lehet tenni. Vagyis szeptemberben azok is elkezdhetnek iskolaőrként dolgozni, akik nem fejezték be képzésüket. Bekerült a javaslatba az is, hogy a jelentkezőknél a pszichológiai alkalmasságot is igazolni kell - emelte ki az oldal.
Megszavazták: szeptemberben jönnek az iskolaőrök
A szavazás eredménye nem hozott meglepetést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
