Jövő héten ismét fontos dolga lesz a leendő középiskolásoknak. Mutatjuk a részleteket.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2020. június 22-24 között lesz a beiratkozás a középiskolákba, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba az iskola igazgatója által meghatározott időben.
Mi lesz azokkal, akiknek nem sikerült a felvételi?
Amennyiben az általános felvételi eljárás időszakában nem kerültetek be egy középiskolába sem, vagy felvételt nyertetek, de bármilyen okból megváltoztatjátok döntéseteket akkor – a 2020. május 11. és augusztus 31. között megtartható rendkívüli felvételi eljárás során – egyénileg, közvetlenül az általatok választott iskolában tudtok jelentkezni, és egyeztetni arról, hogy szeptemberben már ott kezdhessétek a tanévet. Erre akkor van lehetőségetek, ha az adott suliban az általános felvételi eljárás után maradtak betöltetlen férőhelyek.
A rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR), de az Oktatási Hivatal az alábbiakban segítséget nyújt a kereséshez az általános iskolák, a szülők és a tanulók számára - írja a hivatal. A rendkívüli felvételi eljárásban résztvevő iskolák és a meghirdetett férőhelyek listáját itt nézhetitek meg.
Beindul a diákmunkaszezon - egyre többen jelentkeznek az iskolaszövetkezeteknél
Megugrott a diákmunkára jelentkezők száma az érettségik után - írja a Magyar Hírlap a témában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
