Megszülettek a döntések az iskolák és az óvodák működési rendjével kapcsolatban - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára.
A járványveszély mértéke érdemben csökkent, az óvodák és a bölcsődék a megyékben május 25-étől, a fővárosban június 2-ától visszatérnek a normális működési rendhez.
Erre Maruzsa Zoltán szerint azért van szükség, mert a szülők szabadsága sok esetben elfogyott, dolgozniuk kell. A tantermen kívüli digitális oktatás jól működik, ezért a tanév végéig, június 15-ig érvényben marad, és a tanév hossza sem változik - jelentette be az oktatási államtitkár a Facebookon.
Június 2-től ugyanakkor engedélyezik az iskolákban a tanárok és a diákok oktatási célú találkozását, kiscsoportos konzultációk és egyéni felkészítés tartását, amennyiben annak célja az elmúlt hónapokban tanultak rendszerezése, megerősítése, az esetlegesen lemaradó tanulók felzárkóztatása.
Engedélyezik a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátást is. Szintén június 2-től változik a gyermekfelügyelet rendje is. Már nem csak egyes kijelölt intézményekben, hanem valamennyi iskolában meg kell szervezni az adott intézménybe járó gyerekek felügyeletét. A felügyeletben részt vevők számára június 2-a és 15-e között elsősorban felzárkóztató, a tanulást támogató foglalkozásokat szervezzenek Maruzsa Zoltán szerint, majd 15-től 26-ig pedig a következő tanévre készülhetnek fel az iskolákban.
A gyermekeket, tanulókat külön feltételek és igazolások nélkül fogadni kell – mondta az államtitkár. A nyári táborokkal kapcsolatban később ígért tájékoztatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
