Megszülettek a döntések az iskolák és az óvodák működési rendjével kapcsolatban - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára.
A járványveszély mértéke érdemben csökkent, az óvodák és a bölcsődék a megyékben május 25-étől, a fővárosban június 2-ától visszatérnek a normális működési rendhez.
Erre Maruzsa Zoltán szerint azért van szükség, mert a szülők szabadsága sok esetben elfogyott, dolgozniuk kell. A tantermen kívüli digitális oktatás jól működik, ezért a tanév végéig, június 15-ig érvényben marad, és a tanév hossza sem változik - jelentette be az oktatási államtitkár a Facebookon.
Június 2-től ugyanakkor engedélyezik az iskolákban a tanárok és a diákok oktatási célú találkozását, kiscsoportos konzultációk és egyéni felkészítés tartását, amennyiben annak célja az elmúlt hónapokban tanultak rendszerezése, megerősítése, az esetlegesen lemaradó tanulók felzárkóztatása.
Engedélyezik a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátást is. Szintén június 2-től változik a gyermekfelügyelet rendje is. Már nem csak egyes kijelölt intézményekben, hanem valamennyi iskolában meg kell szervezni az adott intézménybe járó gyerekek felügyeletét. A felügyeletben részt vevők számára június 2-a és 15-e között elsősorban felzárkóztató, a tanulást támogató foglalkozásokat szervezzenek Maruzsa Zoltán szerint, majd 15-től 26-ig pedig a következő tanévre készülhetnek fel az iskolákban.
A gyermekeket, tanulókat külön feltételek és igazolások nélkül fogadni kell – mondta az államtitkár. A nyári táborokkal kapcsolatban később ígért tájékoztatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
