Egy héttel azután, hogy lazítottak Franciaországban a korlátozásokon és a diákok egyharmada visszatért az iskolába, ismét be kellett zárni több intézményt, mert 70 koronavírusos beteget diagnosztizáltak.
Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, két hónapos lezárás után, május 11-én újranyitottak az iskolák Franciaországban. Az oktatás a korábbiakhoz képest sokkal kisebb létszámmal, 15 fős osztályokban folytatódott.
Egy héttel újranyitás után azonban több intézményt is ismét be kellett zárni, mert 70 koronavírusos esetet találtak. Azt nem tudni, hogy közülük hányan diákok és hányan tanárok – írja az ABC News.
A francia oktatási miniszter szerint azonnal bezárták az érintett iskolákat. Mivel a vírus lappangási ideje ennél több idő, ezért a betegek nagy része valószínűleg nem az iskolában fertőződött meg.
A múlt héten mintegy negyvenezer óvodát és általános iskolát nyitottak újra az országban. De a kormány megengedte a szülőknek, hogy otthon tartsák a gyerekeket, ezért mindössze egyharmaduk ment vissza a közoktatásba. Ezen a héten pedig a középiskolások számára is megnyitják az iskolákat a kevésbé fertőzött régiókban – kivéve Párizst.
Több hónapos szünet után újabb országokban indult újra az oktatás
Hétről hétre újabb országokban döntenek a korlátozások lazítása mellett, ami az oktatási intézményeket is érinti. Utánajártunk, hogy az elmúlt egy hétben hol nyitottak újra az iskolák, illetve mely országokban tervezik néhány héten belül újraindítani az oktatást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
