A vélemények azonban nem mindig egyeznek. A Pedagógusok Szakszervezete szerint például az általános iskolákban az alsó tagozatosoknak volt a legnehezebb átállni a digitális oktatásra.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint működőképes a jelenlegi rendszer, ezért a veszélyhelyzet miatt ebben a tanévben már nem szabad kinyitni az iskolákat. Abban minden érdekképviselet egyetért, hogy a távoktatást be kell építeni a hétköznapokba - írja az atv.hu.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint is az alsós osztályokban volt a legnehezebb az átállás a digitális oktatásra. A szakszervezet szerint a veszélyhelyzet miatt ebben a tanévben már nem szabad kinyitni az iskolákat. Szabó Zsuzsa elnök szerint a digitális oktatási formát be kell építeni a tanrendbe, de ehhez az egész rendszert át kell gondolni.
"Ez a fajta digitális oktatás a nagy rendszerben megvalósítható volt. Nyilvánvalóan tudjuk, hogy mindenkit nem tudott ez a fajta munkaforma elérni, főként a hátrányos területen élő hátrányos gyerekeket…Valószínű, hogy sokkal rosszabb és sokkal nehezebb volt a haladás üteme. Ezeknek a gyerekeknek a felzárkóztatása nélkülözhetetlen lesz a következő tanév indításakor"
- nyilatkozta Szabó Zsuzsa.
Az egyetemisták is elmodták a tapasztalataikat
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, több mint 17.600 hallgató töltötte ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának kérdőívét, melyben 72 kérdést tett fel a szervezet a távoktatás menetéről és hatásairól. A 22 egyetemet és 279 szakot lefedő kitöltöttség szerint, a hallgatók 40%-a összességében elégedett a távoktatással, de 65%-uk szívesebben vesz részt a hagyományos tanórákon.
"Nagyon-nagyon sokszor egyébként az oktatók, akik be tudtak menni az egyetemekre, ők segítettek a hallgatóknak, akár mondjuk a szakdolgozatukhoz, amihez gyakorlati tanulmányok is szükséges voltak, hogy egy-egy laborvizsgálatot el tudjanak végezni" - fogalmazott Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az oldalnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
