A vélemények azonban nem mindig egyeznek. A Pedagógusok Szakszervezete szerint például az általános iskolákban az alsó tagozatosoknak volt a legnehezebb átállni a digitális oktatásra.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint működőképes a jelenlegi rendszer, ezért a veszélyhelyzet miatt ebben a tanévben már nem szabad kinyitni az iskolákat. Abban minden érdekképviselet egyetért, hogy a távoktatást be kell építeni a hétköznapokba - írja az atv.hu.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint is az alsós osztályokban volt a legnehezebb az átállás a digitális oktatásra. A szakszervezet szerint a veszélyhelyzet miatt ebben a tanévben már nem szabad kinyitni az iskolákat. Szabó Zsuzsa elnök szerint a digitális oktatási formát be kell építeni a tanrendbe, de ehhez az egész rendszert át kell gondolni.
"Ez a fajta digitális oktatás a nagy rendszerben megvalósítható volt. Nyilvánvalóan tudjuk, hogy mindenkit nem tudott ez a fajta munkaforma elérni, főként a hátrányos területen élő hátrányos gyerekeket…Valószínű, hogy sokkal rosszabb és sokkal nehezebb volt a haladás üteme. Ezeknek a gyerekeknek a felzárkóztatása nélkülözhetetlen lesz a következő tanév indításakor"
- nyilatkozta Szabó Zsuzsa.
Az egyetemisták is elmodták a tapasztalataikat
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, több mint 17.600 hallgató töltötte ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának kérdőívét, melyben 72 kérdést tett fel a szervezet a távoktatás menetéről és hatásairól. A 22 egyetemet és 279 szakot lefedő kitöltöttség szerint, a hallgatók 40%-a összességében elégedett a távoktatással, de 65%-uk szívesebben vesz részt a hagyományos tanórákon.
"Nagyon-nagyon sokszor egyébként az oktatók, akik be tudtak menni az egyetemekre, ők segítettek a hallgatóknak, akár mondjuk a szakdolgozatukhoz, amihez gyakorlati tanulmányok is szükséges voltak, hogy egy-egy laborvizsgálatot el tudjanak végezni" - fogalmazott Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az oldalnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
