Még Ausztriában sem döntöttek az idei érettségikről

Minden diák lezárhatja a tanévet, megfelelő feltételekkel, és egyiküknek sem származik majd hátránya a koronavírus miatt kialakult helyzetből - jelentette ki Heinz Faßmann oktatási miniszter.

  • Eduline/MTI

"Ésszel és szívvel" fogják értékelni a tanulókat a tanév végi záróvizsgákon - mondta ki Heinz Faßmann. Az oktatási miniszter kiemelte: áprilisban várhatóan még otthonról, online tanulnak majd a diákok; és csak húsvét után születik döntés arról, mikor térhetnek vissza az iskolapadokba, és hogy május 19-én megkezdődhetnek-e az érettségi vizsgák.

Leszögezte ugyanakkor, hogy tisztességes feltételeket teremtenek minden tanuló számára a bizonyítvány megszerzéséhez. Arról is beszélt, hogy létrehoznak egy 13 millió eurós alapot, hogy kártalanítsák azokat, akiknek tervezett tanulmányi útja, illetve tanfolyama a rendkívüli helyzet miatt elmaradt.

Segítséget kapnak még a szociálisan nehéz helyzetben lévő diákok; az a cél ugyanis, hogy ők is hozzájussanak a távoktatáshoz szükséges digitális eszközökhöz. Ezért a tervek szerint kilencszáz tanárt is megbíznak majd, hogy vegyék fel a kapcsolatot azokkal, akik március közepe óta nem elérhetők.

Mit csinálnátok a 2020-as érettségikkel? Szavazzatok!

Továbbra sincs döntés az idei érettségikkel kapcsolatban. Ti mit választanátok: maradjanak el a vizsgák, halasszák el őket vagy csak egy részüket tartsák meg? Most elmondhatjátok a véleményeteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.