Milyen oldalakat, appokat használnak a tanárok? Friss felmérés

Közel ezren töltötték ki eddig a DiO-t, azaz a Digitális Oktatási tapasztalatokat összegző felmérést. Az adatokból kiderül, a legtöbb tanár Facebook-ot használja az oktatáshoz és a kapcsolattartásra, de népszerű a KRÉTA és az e-mailes tanítás is - itt vannak a friss adatok.

  • Eduline

Bár nagyon gyorsan kellett a tanároknak átállni a távoktatásra, a legtöbb iskolában már beállt a rendszer. Az iskolák első körben a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb megoldást választották. A Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Intézete összegezte a pedagógusok tapasztalatait a távoktatással kapcsolatosan.

Egy folyamatosan frissülő, dinamikus adatokkal dolgozó infografikát tettek nyilvánossá, ahol mindenki láthatja az eredményeket:

Loading...

Loading...

A jelenlegi adatokból kiderül, hogy a diákok 80%-át be tudják vonni az oktatásba. A legnépszerűbb megoldás a Facebook és a Messenger csoport, ezt követi az e-KRÉTA, az e-mailben küldött feladatok és a YouTube videók, valamint a Google Classroom.

A részletes diagrammokból kiderül, a kapcsolattartásra, motiválásra és a csoportmunkára a kitöltők szerint a legjobb megolás a Facebook. A Google Classroom pedig a legjobban szabályozható felület a tanulás, mentorálás terén és itt lehet a legegyszerűbben irányítani is a tanulást.

Ha szeretnétek megosztani a tapasztalataitokat, itt kitölthetitek a kérdőívet.

Országos felmérést indított a távoktatásról a Független Diákparlament

A távoktatás eddigi tapasztalatainak megismerése érdekében indított országot felmérést a Független Diákparlament.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.