A következő két hetet egy lakásban elzárva tölti az a négy pécsi középiskolás, akik a hétvégén Milánóban jártak, néhány kilométerre az azóta lezárt övezettől. A felkeresett orvosok szerint mivel tünetmentesek, ezért nincs tennivalójuk, a négy fiatal azonban úgy döntött - családjuk és társaik érdekében -, hogy saját magukat zárják karanténba.
Az iskola igazgatójának kérésére, az érintett szülők egyetértésével vonult önkéntesen két hétre karanténba az a három, érettségi előtt álló diák, valamint egy alsóbb éves tanuló, akik Milánóban jártak a hétvégén. Az esetről az egyik szülő értesítette a Pécsi Újságot.
A szülő elmondta, az érettségi előtt álló három diák tartott tőle, hogy Milánót is lezárják és nem tudnak majd hazatérni, ezért átmentek Svájcba, Lugánóba, ahonnan az egyik szülő hozta őket haza autóval.
A diákok tünetmentesek, de már a hazafelé tartó úton megbeszélték, hogy inkább nem mennek társaik közé a koronavírus lappangási ideje alatt. Az iskolájuk igazgatója is ugyanezt kérte tőlük.
A lapnak nyilatkozó szülő elmondta, a gyerekekkel felkeresték a pécsi infektológiát, ahol azonban azt mondták nekik, hogy egészen addig, amíg tünetmentesek, nincs további tennivalójuk. Ha mégis megjelennének náluk a következő napokban a vírusra utaló tünetek, akkor forduljanak a fővárosi Szent László kórházhoz.
Ezt a választ furcsának találták, ezért úgy döntöttek, hogy a diák önként zárják el magukat a külvilágtól. A következő két hetet egy külön lakásban töltik, ahol még a családtagjaikkal sem érintkeznek. Az élelmezésüket is úgy oldják meg, hogy a szülők a lakás ajtaja előtt hagyják nekik a megvásárolt élelmiszert.
A szülő azt is hozzátette, nem csak ez a három diák járt Olaszországban az iskolából a hétvégén: egy alsóbb évfolyamos is most érkezett haza, aki azóta szintén önkéntesen vonult karanténba.
Két budapesti iskolában is korlátozásokat vezettek be a koronavírus miatt
Terjed a koronavírus, több iskolában is korlátozásokat vezettek. Ez a kivételes szabályozás első sorban azok a diákok érintettek, akik a közelmúltban Olaszországban jártak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
