Az utóbbi napokban több megdöbbentő videó került elő, amin diákok megfenyegették vagy bántalmazták tanárukat. Kiderült, a tanulók agresszív viselkedés az ország számos iskolájában problémát okoz. De vajon mi az oka, hogy egyre fiatalabbaknál jelenik meg az erőszak?
Korábban a tanári szakma magas státuszt jelentett, de "mára a pedagóguspálya felhígult, a társadalmi nyilvánosság pedig kiszélesedett".Tehát az emberek mindenhez hozzászólnak, bármiről kendőzetlenül elmondják a véleményüket, gondolom, a szülők otthon is ezt teszik, ami nem baj, csak a gyerekek még nem tudnak disztingválni, nem érzékelik, hogy a gyerekstátuszból fakadóan bizonyos tiszteletet kellene mutatniuk a felnőttekkel szemben - mondja Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője, akit a boon.hu kérdezett a témával kapcsolatban.
A szakértő szerint az is közrejátszik a diákok viselkedésében, hogy egyre nehezebb őket motiválni. A diákokat nem érdekli a tananyag, folyamatosan telefonon keresik az élményeket, illetve az otthoni frusztrációkat is kivetítik az iskolában.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arra is rávilágított, a társadalom elképesztően differenciálódott, a gyerekek pedig túl gyakran találkoznak agresszióval a médián és egyéb internetes csatornákon keresztül. Ennek köszönhetően az agresszív viselkedés egyre fiatalabb korosztályban jelenik meg, és már az óvodákban is vannak erőszakos gyerekek, akik nem tudnak együttműködni a pedagógusokkal és a gyerektársaikkal.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a kormány egy új intézkedéssel tervezi visszaszorítani az iskolai erőszakot: kamerával figyelnék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon. A teljes cikket itt olvashatjátok el a témában.
Újabb videó került elő, ahol diákok bántalmazzák tanárukat
Újabb tanárbántalmazásról került elő videó. Az eset most egy mezőtúri iskolában történt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
