Az utóbbi napokban több megdöbbentő videó került elő, amin diákok megfenyegették vagy bántalmazták tanárukat. Kiderült, a tanulók agresszív viselkedés az ország számos iskolájában problémát okoz. De vajon mi az oka, hogy egyre fiatalabbaknál jelenik meg az erőszak?
Korábban a tanári szakma magas státuszt jelentett, de "mára a pedagóguspálya felhígult, a társadalmi nyilvánosság pedig kiszélesedett".Tehát az emberek mindenhez hozzászólnak, bármiről kendőzetlenül elmondják a véleményüket, gondolom, a szülők otthon is ezt teszik, ami nem baj, csak a gyerekek még nem tudnak disztingválni, nem érzékelik, hogy a gyerekstátuszból fakadóan bizonyos tiszteletet kellene mutatniuk a felnőttekkel szemben - mondja Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője, akit a boon.hu kérdezett a témával kapcsolatban.
A szakértő szerint az is közrejátszik a diákok viselkedésében, hogy egyre nehezebb őket motiválni. A diákokat nem érdekli a tananyag, folyamatosan telefonon keresik az élményeket, illetve az otthoni frusztrációkat is kivetítik az iskolában.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arra is rávilágított, a társadalom elképesztően differenciálódott, a gyerekek pedig túl gyakran találkoznak agresszióval a médián és egyéb internetes csatornákon keresztül. Ennek köszönhetően az agresszív viselkedés egyre fiatalabb korosztályban jelenik meg, és már az óvodákban is vannak erőszakos gyerekek, akik nem tudnak együttműködni a pedagógusokkal és a gyerektársaikkal.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a kormány egy új intézkedéssel tervezi visszaszorítani az iskolai erőszakot: kamerával figyelnék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon. A teljes cikket itt olvashatjátok el a témában.
Újabb videó került elő, ahol diákok bántalmazzák tanárukat
Újabb tanárbántalmazásról került elő videó. Az eset most egy mezőtúri iskolában történt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
