A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, „amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák”, enyhítsék.
"A szakképzési törvényjavaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat" – véli dr. Nyitrai Károly, a PDSZ ügyvédje. A pedagógus szakszervezet ezért módosítási javaslatokkal fordult az összes parlamenti frakcióhoz - írják a Facebook-oldalukon.
"A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll" - helyett visszavezetnék a tervezetbe, hogy a szakképző intézmény alkalmazottja továbbra is "közalkalmazotti jogviszonyban, nem állami intézmény esetén munkaviszonyban, illetve legfeljebb heti 14 foglalkozás ellátása esetén megbízási jogviszonyban áll".
Tizenkét pont az új szakképzési törvényjavaslatról: a PSZ szerint ezt jelentené a munkavállalónak a változás
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) így foglalta össze, mit jelent a munkavállalónak, ha a parlament elfogadja az új szakképzési törvényjavaslatot.
Az oktatók foglalkoztatási feltételeinél a "kormány rendeletében előírt végzettséggel" rész helyett "a törvény által előírt végzettséggel és szakképzettséggel, illetve gyakorlattal" mondatot tennék a törvénybe. Továbbra módosítanának a pótszabadságokon, illetve az illetményeken is. A teljes módosítási javaslatcsomagot itt olvashatjátok el.
A törvénytervezet összességében vitára alkalmatlan - írja a PDSZ. Szerintük nemcsak munkajogi, hanem szakmai tekintetben is elhibázott. Hozzáteszik: a rövid rendelkezésükre álló időben csak a legfontosabb foglalkozási kérdésekre tudtak a módosító javaslatokban kitérni.
Arról már írtunk ma, hogy vitát tartanak az innovációért és technológiáért felelős tárcavezető azon indítványáról, amely egy új törvényt hozna létre a szakképzésről. Valószínűleg az országgyűlésben is előkerülnek a fenti témák.
Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
