Középiskolai felvételi: így rangsorolják a jelentkezőket az iskolák

Milyen módon rangsorolhatják a jelentkezőket a középiskolák? Mennyit számít a felvételi írásbelije, és hol szervezhetnek szóbeli vizsgát? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Már le lehet tölteni a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját az Oktatási Hivatal oldaláról. Most röviden összeszedtük, hogyan rangsorolhatják az iskolák a jelentkezőket. A középfokú iskola a felvételi kérelmekről három módon dönthetnek az iskolák:

  • a tanulmányi eredmények alapján, vagy
  • a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy
  • a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján.

A középfokú felvételi eljárásban csak központi írásbeli vizsga tartható. Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat - teszi hozzá az Oktatási Hivatal -, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat.

Mennyit számít az írásbeli?

A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie - írja a hivatal.

Hol lehet szóbelizni?

Helyi felvételi vizsga (szóbeli vizsga) csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát.

Mennyit számít a szóbeli?

A szóbeli vizsga eredménye – ha az iskola azt előírja – a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám 25 százalékánál nem lehet több.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, a felvételi menetrendjéről is. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Már lehet jelentkezni: nyilvánosságra hozták a középiskolai írásbeli vizsgák jelentkezési lapját

Már le lehet tölteni a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját az Oktatási Hivatal oldaláról.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.