Akár a keresztféléves felvételiben, akár jövőre jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, akkor ezeket a jelöléseket, érdemes már most ismernetek. Összegyűjtöttük a legfontosabb jeleket és rövidítéseket. Íme egy magyar-magyar szótár a felvételizőknek.
Nem mindegy, hogy az M, az A, a K vagy az N, esetleg az L jelű képzést választjátok ki az e-felvételi felületén. Nézzük, mit jelentenek ezek a betűk.
A, O, F, M a képzési szintek
A: ha a "képzési szint" nevű oszlopban látjátok, akkor azt jelenti, hogy alapszakról, vagyis BA- vagy BSc-képzésről van szó.
O: osztatlan képzés. Ezek olyan szakok, amelyeket a bolognai rendszer bevezetésekor nem választottak ketté alap- és mesterképzésre, hanem maradtak öt-hat évesek. Ilyen például az általános orvosi, a fogorvosi, a jogász-, a gyógyszerész-, az állatorvosi képzés.
M: mesterszak, vagyis MA- vagy MSc-képzés.
N: nappali munkarend, hagyományos nevén nappali tagozat. A hagyományos órabeosztás, hétfőtől péntekig, napközben tartják az előadásokat és a szemináriumokat.
Munkarendet is választani kell
Habár a keresztféléves felvételiben nem minden képzést hirdetnek meg, vannak olyan szakok, ahol nem csak egy féle munkarendben tanulhattok.
L: levelező munkarend. Részidős képzés. Az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, hétvégéken vagy legfeljebb kéthetenként munkanapokon tartják. Ha munka mellett szeretnétek tanulni, jelentkezés előtt mindenképpen kérjetek információt a kiválasztott felsőoktatási intézménytől arról, pontosan mikor tartják az órákat.
E: esti munkarend. Részidős képzés. Az előadásokat és a szemináriumokat az esti órákban vagy hétvégénkén tartják - itt is érvényes, hogy ha munka mellett tanulnátok, a jelentkezés előtt tudjátok meg, az adott felsőoktatási intézmény pontosan mikor tartja az órákat.
T: távoktatás. Viszonylag kevés ilyen képzés van, még mindig nem túl népszerű képzési forma itthon. A konzultációkat általában havonta tartják, vagyis jóval kevesebb órán kell részt venni, mint a nappali, az esti vagy a levelező tagozaton.
Végül a finanszírozási formák
A: ha a "finanszírozási forma" oszlopban találjátok az A betűt, akkor az azt jelenti, hogy állami ösztöndíjas képzésről van szó, vagyis nincs tandíj. Viszont alá kell írnotok a hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.
K: önköltséges képzés. Vagyis félévente fizetni kell a tanulásért, a képzéseknél megnézhetitek azt is, pontosan mennyi a féléves önköltség.
Keresztféléves felvételi dátumok: meddig lehet hitelesíteni a jelentkezést?
Az egyetemi szakok megjelölése csak az első része a felvételi jelentkezésnek. A következő teendő a jelentkezés hitelesítése, amely nélkül a jelentkezés érvénytelen. Itt vannak a szabályok és a határidő.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
