Évekig tartó felkészülés áll a 13. Közép-európai Matematikai Olimpián szerzett ezüstérem mögött.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a magyar csapat összetettben ezüstérmet szerzett, egyéniben pedig egy arany, egy ezüst és három bronz minősítést hozott el az idei Közép-európai Matematikai Olimpiáról (MEMO).
Soós Máté, Tóth Balázs és Várkonyi Zsombor a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumba járnak, Beke Csongor, Gyimesi Péter a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulói, az aranyérmet szerző Weisz Máté pedig a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja. A csapatot a Fazekasban tanító Szoldatics József és az ELTE doktorandusza, Lenger Dániel vezette.
Szoldatics József a Magyar Nemzetnek azt mondta, a felkészülés és a kiválasztás hosszú folyamat volt, mivel az év során zajló különböző matematikai tanulmányi versenyek pontrendsze¬rében elért eredmények alapján kvalifikálták a fiúkat. Az, hogy nincs lány a csapatban, csak a pontszámok miatt van így, tavaly például vegyes összetételű csapat indult.
Hozzátette azt is: az eredmények mögött hosszú évek felkészülése áll, olyan diákokról van szó, akiknek szenvedélyük a matematika, akik már az általános iskolai évek alatt is szakkörökre, táborokba, különórákra jártak, sok pedagógus foglalkozott velük.
Arany-, ezüst- és bronzérmet is szerzett a magyar csapat a közép-európai matematikai olimpián
Csapatversenyben a második lett Magyarország a tíz nemzet részvételével zajló Közép-európai Matematikai Olimpián (MEMO) - olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
