Taroltak a magyar diákok a tudományos olimpiákon: ezekről a versenyekről hozták haza a legtöbb érmet

Hat arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek magyar diákok a 2019-es tudományos diákolimpiákon, biológiából, matematikából és informatikából voltak a legsikeresebbek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

  • MTI

2019-ben kilenc nemzetközi tudományos diákolimpián vett részt magyar csapat. A magyar versenyzők az olimpiákon hat arany-, hét ezüst-, tizenhat bronzérmet érdemeltek ki, dicséretet pedig tizennégyen kaptak - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

2019-ben Magyarország rendezhette meg a 30. Nemzetközi Biológiai, illetve a 13. Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiákat. A 73 ország részvételével Szegeden megrendezett 30. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián Magyarország négy aranyéremmel - Kína mögött - a második legeredményesebb ország volt. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, és a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanulói hozták el az aranyérmeket.

A Keszthelyen megrendezett 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiára 46 országból érkeztek olimpikonok. Magyarországot két ötfős csapat képviselte, ők négy bronzérmet és hat kiemelt dicséretet szereztek.

A Rómában lezajlott 27. Nemzetközi Filozófiai Diákolimpia idei fő témája a kulturális örökség volt, ahonnan több dicsérettel tértek haza a magyar diákok. A Tel-Avivban megrendezett 50. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián a magyar csapat 5 bronzérmet, a hongkongi 16. Nemzetközi Földrajzi Diákolimpia írásbeli fordulóján két ezüstérmet, a bakui 31. Nemzetközi Informatikai Diákolimpián pedig egy arany- és három bronzérmet szereztek a magyar diákok.

Franciaországban rekord részvétellel (309 diák, 80 ország) zajlott az 50. Nemzetközi Kémiai Diákolimpia. A magyar csapat két-két ezüst- és bronzérmet szerzett, így a nemzetek - nem hivatalos - rangsorában a tizenharmadik helyen zárt. A 60. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia Kolozsvári helyszínén 112 ország 621 diákja vett részt. A legtöbb ország a megengedett maximális létszámú, 6 fős csapattal szerepelt. A magyar diákok egy arany, három ezüst és két bronzérmet szereztek. A dél-koreai Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián a magyar diákk tudását két bronzéremmel, két dicsérettel, és egy "legjobb megoldás" különdíjjal  értékelték.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint 560 millió forinttal támogatta a magyar diákok részvételét - a felkészüléstől kezdve az utazási költségekig - a nemzetközi diákolimpiákon.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.