A karácsony után a július és szeptember közötti időszak a második legnagyobb vásárlási szezon, az iskolakezdés miatt ilyenkor mélyen zsebükbe kell nyúlniuk a szülőknek - derül ki a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég "Deloitte back-to-school shopping survey" című felméréséből.
A Deloitte közleményében ismerteti: a GKI Digital felmérése szerint egy alsós gyerek iskolakezdési kiadásai 2018-ban 48 ezer forintot, egy felsősé 61 ezer forintot tettek ki. A közép- és felsőoktatási intézménybe járók szüleinek többet kellett erre fordítaniuk: 68 ezer, illetve 84 ezer forintot. Az Egyesült Államokban átlagosan 519 dollárt, megközelítően 150 ezer forintot költenek a háztartások az iskolakezdéshez kapcsolódóan.
A háztartások jelentős része világszerte nyár végén szerzi be az iskolába járó gyermekeknek a ruházati cikkeket, irodaszereket, műszaki cikkeket, sőt akár bútorokat is. Az Egyesült Államokban egyre korábban kezdődnek a vásárlási kedvet meghozó akciók, sokan már júliusban túlesnek a nagybevásárláson, az iskolakezdési vásárlások mintegy 90 százaléka pedig még augusztus előtt lezajlik.
Magyarországon lényegesen később kezdődik a vásárlás. A GKI Digital tavalyi felmérése alapján a válaszadók mindössze 27 százaléka vásárol az iskolakezdéshez szükséges cikkeket augusztus első két hetében, 38 százalék augusztus utolsó két hetét választja, míg a vásárlók harmada vagy előrehozza a vásárlást, vagy inkább szeptemberre hagyja, tudatosan megvárva az iskola által támasztott követelményeket.
Ennyibe kerül az iskolakezdés: ki mennyit költ tanszerekre?
15-25 ezer forint közötti összeg - a Vatera saját felhasználói körében végzett felmérése alapján a családok harmada körülbelül ennyit költ gyerekenként az iskolakezdésre.
Mind az amerikai, mind a magyar felmérésből az derül ki, hogy az online vásárlások száma növekvő tendenciát mutat az iskolakezdési szezonban is. A GKI Digital felmérése alapján tavaly minden ötödik szülő már műszaki cikket is vásárolt az iskolakezdéshez, melyek tekintetében az online vásárlás aránya kimagasló volt.
Az amerikai Deloitte felmérése szerint a vásárlók egyre inkább a webshopok irányába mozdulnak. Magyarországon még mindig nem számottevő az online vásárlások aránya, az összes vásárlás tizedét sem éri el, azonban a műszaki cikkek tekintetében a nagy átlag duplája is lehet. A felmérések szerint az iskolaszerek döntő többségét nem a webshopokból szerzik be a szülők.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
