Ilyen lesz a 2019/2020-as tanév: mikor lesznek tanítási szünetek az első félévben?

Szeptember 2-án kezdődik a 2019/2020-as tanév - de mikor lesznek a tanítási szünetek? És kell-e szombati tanítási nappal számolni?

  • Eduline

A 2019/2020-as tanév szeptember 2-án, hétfőn kezdődik, és 2020. június 15-ig, hétfőig tart.

Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap pedig november 4. (hétfő).

A téli szünet előtt utoljára 2019. december 20-án (pénteken) kell iskolába menni, az első tanítási nap pedig 2020. január 6-a (hétfő) lesz.

Szombati munka- és tanítási napok

December 7-én és 14-én szombati munka- és tanítási nap lesz, akkor kell majd "ledolgozni" december 24-ét, keddet, valamint december 27-ét, pénteket.

Ilyen lesz a 2019/2020-as tanév: az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2019/2020-as tanév? Mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet? Mikor tartják az érettségiket és a középiskolai felvételi vizsgát? Itt találjátok a 2019/2020-as tanév legfontosabb dátumait.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.