A pályakezdők 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után otthagyja a pályát - írja a Népszava.
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
Előfordul, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldött válaszából.
A 2018/2019-es tanévben például 12 634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést, diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pedagógus pályára lépők száma pedig éppen hogy csak meghaladta a 6 ezret - írja a Népszava.
Iskolaérettségi döntések: az Oktatási Hivatal intézi majd az ügyeket
„A szakmailag indokolhatónál kevesebb gyermek kerül be hatévesen az iskolába, ami önmagában nem biztos, hogy baj, de ahány óvoda, annyiféle gyakorlat létezik, és túl sokan vannak olyanok is, akik két évvel később, tehát nyolcévesen kerülnek be az első osztályba, ami már nem feltétlenül ideális.
A lap hozzáteszi, akik tavaly végeztek, korábban kezdték a képzést, de az arányok évekre visszamenőleg szinte változatlanok: a 2013/2014-es tanévben például 13 874-en kezdték meg tanulmányaikat ezen a területen, a diplomát szerzők száma 8 ezer volt, a pályakezdőké kicsivel kevesebb mint 6 ezer. A legnagyobb különbség a képzésbe belépők és a pályakezdők számában 2014/2015-ben volt: több mint 15 ezren kezdték meg tanulmányaikat, a végzettek közül pedig csak 5 ezren kezdtek tanítani.
"Nem vagyok túlságosan meglepve, szakszervezeti és pedagógus körökben mindezzel eddig is tisztában voltunk, csak a konkrét statisztikai adatokat nem ismertük" – nyilatkozta a lapnak Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának elnöke hangsúlyozta, mindehhez még hozzájön a lemorzsolódás: a PDSZ számításai szerint a kezdő pedagógusok mintegy 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
