„A szakmailag indokolhatónál kevesebb gyermek kerül be hatévesen az iskolába, ami önmagában nem biztos, hogy baj, de ahány óvoda, annyiféle gyakorlat létezik, és túl sokan vannak olyanok is, akik két évvel később, tehát nyolcévesen kerülnek be az első osztályba, ami már nem feltétlenül ideális. Lehet, hogy ez nem az általános iskolában okoz gondot, hanem esetleg később” – mondta a Magyar Hírlapnak Bódis József oktatási államtitkár.
Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, az oktatási államtitkár az iskolaérettség megállapításáról korábban azt mondta, egységes módszertan alapján zajlik majd.
A Magyar Hírlap interjújából néhány újabb részlet kiderült: a jelenlegi elképzelések szerint az Oktatási Hivatalhoz kerülnek majd a halasztási kérelmek. „A hivatal rendelkezik megfelelő szakemberekkel az elbíráláshoz, de szükség esetén bevonhat további szakértőket is. Természetesen az óvodavezető szakvéleménye is ide kerül, amennyiben szükséges” – mondta Bódis József.
Az oktatási államtitkár szerint nem szigorításról van szó. A változtatás ellen több szervezet tiltakozott, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke, Verba Attiláné szerint a mostani rendszer – az óvodapedagógusok a szülőkkel együttműködve is eldönthetik, hogy egy gyermek iskolaérett-e – kifogástalanul működik, semmi szükség a változtatásra.
Ezért sem lenne jó, ha eltörölnék a rugalmas iskolakezdést
Szakmailag kifogásolható az a törvénymódosító javaslat, amely megszüntetné a rugalmas iskolakezdést - írja a Népszava.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
