Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.
Fennáll a veszélye annak is, hogy olyan gyerekek is általános iskolába kerülnek, akikről a korábbi rendszerben még nem mondták volna, hogy iskolaérett”
– mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke.
A most megszavazott módosítás egyik szigorítása ugyanis, hogy az eddigi rugalmas iskolakezdést felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Aki adott év augusztus 31-én betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie. A szülők ez alól természetesen továbbra is kérhetnek felmentést, azonban ennek menete is változik. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez is átkerül a hivatalos, állami szervhez. A felmentést a tervek szerint szintén azon év január közepéig kérheti a szülő, amikor a gyermeke betölti a hatot.
„Erről az állami szervezetről pedig eddig semmit sem tudunk. Még azt sem, kik lesznek benne, hol lesz és, hogy szakemberekből fog-e egyálltalán összeállni” – mondja Verba Attiláné. „Így viszont fennáll a veszélye annak is, hogy olyan gyerekek is általános iskolába kerülnek, akikről a korábbi rendszerben még nem mondták volna, hogy iskolaérett.”
A szakértő hozzáteszi, az jelenlegi rendszerrel nem volt baj. „Eddig is alá tudtuk támasztani szakmailag a döntésünket a kérdésben” – mondja. A döntések nem alaptalanul születtek, a gyerekek pedig eddig sem azért maradtak vissza a gyerekek, hogy a létszámot növeljék. 2020. január 1-től azonban ez megváltozik.
Akkor most ki is dönt?
A módosítás szerint az állami szervezet dönt a kérdésben, de megkérdezhetik az óvónőt, védőnőt vagy óvodavezetőt is, ha úgy gondolják vagy nincsen elég információjuk. „Ez talán a jobbik eset, de nincs benne a törvényben, hogy ez kötelező lenne. A szervezet pedig akkor is dönt, ha ezzel a szülő nem ért egyet” – mondja Verba Attiláné.
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - több százan hiányoznak a rendszerből
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, becslések szerint öt éven belül az óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és nincs utánpótlás.
A hivatalos döntése ellen a szülő bírósághoz fordulhat, ahol azonban nincsenek feljogosítva arra, hogy megváltoztassák az állami szerv a döntését. Itt felmerül a kérdés, akkor miért is menjen a szülő jogorvoslatért?
Azt is el tudom képzelni, hogy a szülők bele sem vágnak, akkor sem, ha úgy érzik, a gyereküknek jó lenne ha maradhatna még egy évet az óvodában. Lehet, hogy lesznek olyanok akik, ennek a tortúrának alapból nem teszik ki a gyereküket” – mondja az óvodapedagógiai tagozat elnöke.
Mi lesz a „papíros gyerekekkel”?
Aki pedig belevág, azt kell tudni, hogy a gyereke „papíros lesz” – mondja a szakember - hiszen annak később is nyoma lesz, hogy még egy évet óvodában töltött. A következő évben pedig ezzel a papírral megy majd az iskolába, ahol nem minden esetben várják tárt karokkal ezeket a gyereket. Ők pedig valamilyen szinten később is megbélyegzettek lesznek, hiszen ez a döntés benne marad az anyagukban
A legkiszolgáltatottabbak ebben a helyzetben, akik nyár végén töltik csak be a hatodik életévüket. A tagozat elnöke szerint olyan helyzet is előfordulhat, hogy lesz olyan, aki augusztus 30-án vagy 31-én tölti a hatot és másnap már iskolás. Az pedig, hogy fiatal, nem lehet indok az állami szerv felé, hiszen így is úgy is betöltötte a hatodik életévét.
„Ha csak 3-4 ilyen gyerek bekerül az iskolába, akkor az nagyon megnehezítheti az iskola első évét. Hiszen itt törvényszerűen lemaradnak azok a gyerekek, akik már az iskolakezdésnél valamiféle hátrányból indultak. A kezdeti kis hátrány pedig év végére nagy hátránnyá válhat” – emeli ki Verba Attiláné.
Az alsó korhatár is változik
Az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt - áll a szabályozásban.
„Biztos, vannak olyan helyek, ahol ez plusz tervet vagy plusz adminisztrációt jelenthet, nem hinném, hogy ez lesz a fő probléma. Ezt a kisebbik gondnak látom” – teszi hozzá óvodapedagógiai tagozat elnöke.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.