Megnyílt a Tanítsunk Magyarországért program első nyári tábora Nyíregyházán, a kezdeményezés keretében a következő tanévtől mintegy 1200 hetedik osztályos kisdiákot mentorál majd több mint háromszáz egyetemi hallgató - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Azt írták, hogy az ITM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által életre hívott Tanítsunk Magyarországért programban négy felsőoktatási intézmény, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem azon hallgatói vehetnek részt, akik valamelyik intézményben sikeresen teljesítettek egy féléves egyetemi mentorkurzust.
A sikeresen vizsgázók ezt követően többnapos nyári táborban találkoznak leendő általános iskolás mentoráltjaikkal, az első tábort június 24. és 26. között rendezik Nyíregyházán.
György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a tárca közleménye szerint azt mondta: a világon mindenhol, így Magyarországon is vannak a továbbtanulási és munkalehetőségektől távolabb eső településeken élő fiatalok.
"A Tanítsunk Magyarországért program arról szól, hogy még időben megmutassuk nekik, mennyi lehetőség áll előttük, ha jól választanak szakmát vagy továbbtanulnak" - mondta az államtitkár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
