Csökkenteni kell a diákok terheit – mondta az új Nemzeti alaptantervről az Inforádiónak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A szakszervezeti vezető az Inforádiónak azt mondta, szinte semmilyen információjuk nincs a készülő új Nemzeti alaptantervről, ami veszélyes, mert az eddigi hírek szerint 2020-tól vezetnék be.
A műsorban szó esett a készülő új Nemzeti alaptantervről is, amelyről a közoktatás legfontosabb szereplőinek szinte semmi információjuk sincs, állítja Szabó Zsuzsa.
„Komoly aggodalmaink vannak, hiszen kerettanterveket kell addig kidolgozni, tankönyveket kell kidolgozni, azokat valahogy be kellene mérni, a kollégáknak fel kellene készülni és közben nem tudunk semmit. Azt sem, hogy éppen hol tart ez a történet" – mondta a PSZ elnöke.
A köznevelésért felelős helyettes államtitkár az elmúlt héten az InfoRádióban azt mondta, az alaptantervvel kapcsolatban, hogy zajlik a munkaanyag átdolgozása a beérkezett észrevételek alapján, különféle szakértői csoportok bevonásával.
Szabó Zsuzsa hozzátette: mindenképpen szükség van a diákok terheinek csökkentésére, „azt gondolom, hogy az a stressz, ami ma éri a diákokat, annak nagyon komoly következményei lesznek”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
