36 ezer diák kapta meg a HPV elleni első oltást

A 2018/2019-es tanévben több mint 36 ezer diáklány kezdte el a HPV elleni oltási sorozatot.

  • Eduline

2014 óta a rákmegelőzési program részeként a 12. életévüket betöltött, 7. osztályos lányok szülei térítésmentesen igényelhetik a HPV elleni védőoltást.

A nemzeti immunizációs programban a 2018/2019-es tanévben több mint 36 000 kamaszlány kezdte meg az oltási sorozatot, ami ebben a lány korosztályban kb. 80 százalékos átoltottságot jelent.

8700 szülő mondott nemet a HPV elleni ingyenes védőoltásra

A 2018-2019-es tanévben 8710 szülő nyilatkozott arról, hogy nem kéri a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást hetedikes lányának, tavaly még tízezer szülő mondott nemet az ingyenes vakcinára - írja a Világgazdaság keddi száma a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának tájékoztatása alapján.

„Ausztráliában a védőoltást 2007-ben kezdték adni iskolai oltási program keretében a 12-13 éves lányoknak, illetve felmenő rendszerben 14-26 éves korú lányoknak és nőknek, majd a programot 2013-ban a fiúkra is kiterjesztették. Az oltás a legveszélyesebb HPV törzsek ellen véd, és ezek előfordulása 10 év alatt 92%-kal csökkent az oltott lányok körében” – mondta az I. kerületi Kosztolányi Dezső Gimnáziumban tartott alternatív szülői értekezleten Dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos, a G1 Intézet orvosigazgatója, hozzátéve: „a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok gyakorisága pedig már 7 év alatt felére csökkent: ez kiemelkedő eredmény ilyen rövid idő alatt.”

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.