Újabb 20 ezer fiatalnak, köztük 382 magyar 18 évesnek nyílik lehetősége arra, hogy az unió DiscoverEU programjának keretében felfedezze Európát - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.
Mint közölték, a résztvevőket idén csaknem 95 ezer európai fiatal közül válogatták ki, akik egyedül vagy legfeljebb ötfős csoportokban, augusztus 1. és 2020. január 31. között élhetnek az akár 30 napig tartó ingyenes utazás lehetőségével.
Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős biztos emlékeztetett arra, hogy a DiscoverEU az első évfordulóját ünnepli. Az elmúlt egy év alatt mintegy 275 ezer európai fiatal jelentkezett, hogy részesülhessen az 50 ezer utazási igazolvány által nyújtott tapasztalatokból és élményekből.
A bizottsági tájékoztatás szerint a sikeres jelentkezők hamarosan értesítést kapnak arról, hogy nekifoghatnak utazásuk szervezésének. Utazásaik nagyrészt vasúton, kivételes esetekben egyéb közlekedési eszközök igénybevételével tehetik meg.
Az utazási igazolvány mellett a résztvevők technikai segítséget és útmutatást is kapnak. Az Európai Bizottság az év vége előtt tervezi a következő, negyedik pályázati forduló elindítását, amelyen újabb 20 ezer utazási igazolványt osztanak ki. A kezdeményezést 12 millió eurós költségvetéssel indult tavaly. Ez az idén 16 millió euróra emelkedett.
Az uniós bizottság a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló költségvetésben 700 millió euró elkülönítését javasolta a DiscoverEU kezdeményezésre az Erasmus program keretében - közölték.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
