Sokszor a hétvégét is az iskolában töltik azok a diákok, akik 3D-s társasjátékot terveznek egy magyar cég felhívására. A legjobbak pedig meg is tarthatják a nyomtatókat. A CraftUnique által idén második alkalommal megszervezett verseny kapcsolódik a Digitális Oktatási Stratégiához is.
A 3D nyomtatás néhány évvel ezelőtt még új dolognak számított, az iskolák pedig sokszor nem mertek ilyen projektekkel foglalkozni. A gyerekek viszont nagyon lelkesek a digitális oktatási eszközök kapcsán. Sokszor hétvégén is az iskolában töltik szabadidejüket, hogy a 3D társasjátékot tervezzék, fejlesszék. Voltak, akik azonnal munkához láttak, ahogy megérkezett a cég 3D nyomtatója: egy nappal a nyomtató kiszállítása után kész, kinyomtatott tárgyról posztoltak képet, így már húsvéti nyuszikról is készültek fotók.
Mákos Csaba, a CraftUnique ügyvezető igazgatója nagyon várja már az idei társasjátékokat: „Bízunk benne, hogy remek pályaművek születnek, és közben a diákok és tanárok is sokat tanulnak majd. Azt látjuk, hogy a munka során felszabadulnak a kreatív energiák, diákok és tanárok együtt élvezik, hogy valami nagyszerű dolog születik.”
A CraftUnique társasjátékkészítő-pályázata 2017-ben indult, azzal a céllal, hogy a 3D nyomtatás könnyebbé tegye a tanulást. 2019-ben a beküldött pályázatok alapján 10 középiskolát választott ki a vállalat, melyeknek nyomtatót biztosítottak a versenyre. A 10 kiválasztott intézménynek másfél hónap alatt kell elsajátítania a 3D nyomtatás fortélyait, ehhez segítséget is nyújt a cég: videós távoktatásban, illetve folyamatos konzultációs lehetőséggel. A diákokból és tanáraikból álló csapatok feladata, hogy komplex, egyedi társasjátékot tervezzenek, és azt készítsék is el. A kritériumok között szerepel, hogy egy választott iskolai tantárgyhoz kapcsolódjon a játék, legyen egyedi, hogy 4 vagy több résztvevő játszhasson vele egyszerre, s legalább 25%-ban CraftBot nyomtatóval készüljön. A társasjátékok beadási határideje május vége, az első három helyezett pedig június 8-án egy díjátadón veheti át megérdemelt nyomtatót.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
