Tavaszi szünet: nem minden iskolában van ma tanítás

Hivatalosan április 18-tól kezdődik a tavaszi szünet, ám az iskolák egy részében már a hétfőt, a keddet vagy a szerdai napot is kiadták a diákoknak.

  • Eduline

A Ripost emlékeztet arra, hogy a tanév rendje alapján április 18-tól és 23-ig tart a tavaszi szünet, az iskolák azonban eltérhetnek ettől.

Az iskoláknak kötelező legalább hat nap egybefüggő szünetet kiadniuk tavaszi pihenőként. Ezeknek a pontos időzítése viszont rajtuk múlik. Az április 18–23. közötti napokon kívül van olyan iskola, ahol április 15–23. között van szünet. További, létező variációk még: április 15–24.,  április 16–23., április 17–23.,  április 18–24., április 18–25. vagy április 19–26.

Megvan, mikor kezdődik a 2019-es tavaszi szünet, itt van a hosszú hétvégék listája is

Mikor kezdődik a tavaszi és a nyári szünet, mikor lesznek hosszú hétvégék és szombati tanítási napok 2019-ben?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.