Az Északi-sarkkörtől a dél-csendes-óceáni térségig, Londontól Sydneig diákok százezrei nem mentek iskolába pénteken, hogy részt vegyenek azokon a tüntetéseken, amelyeken a kormányokat vonták felelősségre azért, hogy nem tesznek eleget a globális felmelegedés megfékezésére.
"A klímaváltozás rosszabb, mint Voldemort" - írta kézzel készült táblájára egy új-zélandi diák Wellingtonban, utalva a népszerű Harry Potter-könyvek és filmek gonosz varázslójára. "Az óceánok vízszintje emelkedik, és mi is felemeljük hangunkat" - volt olvasható a sydneyi tüntetést egy molinóján.
A globális tüntetéseket az ifjú svéd környezetvédő aktivista, Greta Thunberg tavaly elindított sztrájksorozata ösztönözte, a 16 éves diák péntekenként az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy a klímaváltozás elleni cselekvésre szólítson fel. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, pénteken Thunberg Twitter-üzenete szerint minden kontinensen, még az Antarktiszon is összesen 2052 helyszínen tartanak tüntetést.
A diákok pénteki tüntetéseit napjaink egyik legnagyobb méretű globális megmozdulásának tartják. Európában Koppenhágától Rómáig, Bécstől Lisszabonig, az Észak-sarkkörhöz közeli finn Oulutól Athénig diákok tízezrei vonultak az utcákra. "A jövő a mi kezünkben", "Ellógtunk az órákról, hogy leckét adjunk nektek" - hirdették a felvonulók transzparensei Londonban.
Németország több mint 200 településen tartottak tüntetést. "Tegyetek végre valamint a klímakatasztrófa elkerüléséért" - követelték düsseldorfi diákok, akik a legnagyobb németországi vállatok helyi központjai elé vonultak változásokat követelve. "Az óra ketyeg, az idő ellenünk dolgozik", "Mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely még változathat ezen" - kántálták.
Lengyelország 29 városában vonultak utcára a diákok "Először természet, utána diploma", "Miért tanuljunk egy jövőnek, amely soha nem fog eljönni" - feliratokkal. A világ legszennyezettebb városában, India fővárosában, Újdelhiben a légszennyezés ellen tiltakoztak a tüntetők. A Dél-afrikai Köztársaság fővárosában, Pretoriában a diákok arra hívták fel a figyelmet, hogy "nem létezik B-bolygó".
Szingapúrban, ahol szigorúan korlátozzák a köztéri gyűléseket, a diákok a közösségi médiában folytattak kampányt a klímaváltozás megállításáért. Új-Zélandon még a 49 halálos áldozatot követelő terrortámadás sújtotta Christchurchben is utcára vonultak a diákok, holott a hatóságok eltanácsoltak mindenkit az utcai jelenléttől.
A diáktüntetések megosztották a politikusokat. Jacinda Ahern új-zélandi kormányfő, aki mintegy százmillió új-zélandi dollárt ígért az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése elleni harcra, támogatásáról biztosította a tüntetőket, és bátorította őket arra, hogy ne várjanak a választójogi kor eléréséig, emeljék fel bátram hangjukat. Ausztráliában és Nagy-Britanniában azonban bírálták a tüntetőket. Dan Tehan ausztrál oktatási miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy az általuk fontosnak vélt dolgok mellett az iskola után, vagy a hétvégéken kellene fellépniük.
Egy wellingotni szülő, aki 11 éves gyermekével együtt vett részt a tüntetésen azonban úgy vélte, hogy a diákmegmozdulás jobb, mint egyetlen napi oktatás. Ez korunk legnagyobb kérdése - hangoztatta. A német gazdasági miniszter, Peter Altmaier is azon a véleményen volt, hogy a diákoknak az iskolákban a helyük, tüntetéseket tanítás után kell rendezni. A német ZDF műsorszolgáltató által készített felmérés szerint azonban Németországban a lakosság 67 százaléka biztosította támogatásáról az tanítási időben tüntető diákokat.
A politikusokkal szemben a tudósok támogatják a diákokat, több ezer tudós írt alá petíciókat Nagy-Britanniában, Finnországban, Németországban és az Egyesült Államokban a diákok fellépését méltatva.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
