Az innovációs minisztérium szerint nem emelik a tankötelezettségi korhatárt

Az új szakképzési stratégia tervezete nem tartalmazza a tankötelezettség emelését – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

  • Eduline

Közleményükben azt írják: a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését.

„A tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből” – teszik hozzá, kiemelve, hogy hiány van a jól képzett szakemberekből, „erre a kihívásra egy rendszerszintű átalakítás tud választ adni”.

Siralmas adatok: több mint 80 ezer diák eshet ki az oktatásból

Minden tizedik diákot fenyegeti a lemorzsolódás veszélye, ők könnyen kieshetnek az oktatási rendszerből iskolai végzettség nélkül.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.