Február 8-án dönt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmánya arról, sztrájkba kezdenek-e. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján arról is beszélt: a kormány megsértette a sztrájktörvényt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ január 11-én saját sztrájkbizottságot hozott létre, levelüket Orbán Viktornak címezték. A sztrájktörvény értelmében öt napon belül az ellenérdekelt félnek ki kellett volna neveznie egy képviselőcsapatot, akikkel a PDSZ a továbbiakban tárgyalhat. A kormány azonban ez idáig még nem tett eleget ennek a pontnak.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány megsértette a sztrájktörvényt, harminc éve nem fordult elő, hogy ne kapott volna időben választ a sztrájkbizottságuk. A szakszervezet úgy véli, mivel az egyeztetés a kormány hibájából nem történt meg, ezért sztrájkot lehet kezdeményezni – innentől a PDSZ nem a kormánnyal fog tárgyalni, hanem a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és egyéb munkáltatókkal.
A szakszervezet vezetője elmondta: az elmúlt időszakban megpróbáltak „katalizátor szerepet” játszani, mert úgy látják, a munkavállalók kiszolgáltatottsága egyre jelentősebb méreteket öltött. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke szerint a „rabszolgatörvény” volt az utolsó csepp a pohárban.
A PDSZ hétfőn közzétett a honlapján egy kérdőívet, ezzel mérnék fel, országos szinten hány pedagógus sztrájkolna, ők milyen típusú iskolában, melyik településen dolgoznak. Egy hónapja jelent meg egy két-háromezres mintával készült felmérés, amelyben a pedagógusok 80%-os hajlandóságot mutattak a sztrájkra. A PDSZ ezt az arányt túlzónak tartja, úgy gondolják, azért kaptak ilyen magas értéket, mert főleg azok a pedagógusok válaszoltak, akik nyitottak a munkabeszüntetésre.
A PDSZ elnöke arra is kitért, még nem tudják megmondani, mikor lesz a sztrájk, „ez nem naphoz, hanem feltételhez kötött”. Szűcs Tamás azt azonban hozzátette, más – az oktatásban érintett – szervezetek, csoportok is csatlakoznának az akcióhoz, a PDSZ január elején nyilvánosságra hozott tizenkét pontjából hét ugyanis nem csak az iskolákban dolgozókat érinti, ilyen például a rabszolgatörvény visszavonásának követelése.
A PDSZ követelései:
Általános követelések:- Vonják vissza a rabszolgatörvényt!
- Rendezzék a közalkalmazotti illetménytáblát!- Jogszabályban biztosítsák a járulékmentes béren kívüli juttatások lehetőségét!- A többletmunkáért járó ellenértéket minden esetben fizessék ki!- Legyen a minimálbérhez kötött, diplomás bérminimum! - Követeljük a sztrájktörvény módosítását!- Korrekt érdekegyeztetést!Ágazati követelések:- A pedagógus-illetmények számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen!- Állítsák vissza a pedagógusok közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámát, a helyettesítést, túlórákat pedig fizessék ki!- Csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése!- Kezdődjön meg a pedagógus-előmeneteli rendszer módosításáról szóló szakmai vita!- Állítsák vissza az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiáját!
Szűcs Tamás újságírói kérdésre válaszolva kitért arra: a Szakképzési Innovációs Tanácsban (SZIT) a szakképzésről folynak tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között, de ezek szakmai kérdések, a PDSZ elnöke szerint ezek a tárgyalások nem eredménytelenek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában viszont – fogalmazott Szűcs Tamás – „a PDSZ teljesen partvonalra van téve”.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
