Itt találjátok a legfontosabb információkat a középiskolai felvételi központi vizsgájáról.
Mi történik, ha valaki nem tud részt venni a központi felvételi vizsgán?
Fel kell venni a kapcsolatot az adott középiskolával, és ha a jelentkező nem saját hibája miatt (neki fel nem róható ok miatt) nem tud részt venni a vizsgán, az igazgató dönt az esetleges pótló lehetőségről.
Kik írhatnak pótló központi vizsgát?
Azok a tanulók, akik alapos, nekik fel nem róható ok miatt nem tudtak részt venni a hivatalos vizsgán. Róluk az igazgató dönt, ahogyan azt az előző kérdésnél is írtuk.
Milyen mentességet kaphat a központi írásbeli vizsgán egy SNI/BTM tanuló?
A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezők számára részletes tájékoztató készült a mentességekről, erről itt olvashattok. Egyébként ebben az esetben is az igazgató bírálja el a lehetőségeket az előzetesen leadott kérelem alapján.
Ilyen lesz a középiskolai felvételi 2019-ben: a legfontosabb dátumok és határidők
Mikor írják meg a hat-, nyolc-, négy- és ötosztályos középiskolákba jelentkezők a központi felvételi tesztet, és mikor kapják meg az eredményeket? Összeszedtük a 2019-es középiskolai felvételi legfontosabb dátumait.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
