Fontos tudnivalók a középiskolai felvételi vizsgáról: pótlás és könnyítés

Itt találjátok a legfontosabb információkat a középiskolai felvételi központi vizsgájáról.

  • Eduline

Mi történik, ha valaki nem tud részt venni a központi felvételi vizsgán?

Fel kell venni a kapcsolatot az adott középiskolával, és ha a jelentkező nem saját hibája miatt (neki fel nem róható ok miatt) nem tud részt venni a vizsgán, az igazgató dönt az esetleges pótló lehetőségről.

Kik írhatnak pótló központi vizsgát?

Azok a tanulók, akik alapos, nekik fel nem róható ok miatt nem tudtak részt venni a hivatalos vizsgán. Róluk az igazgató dönt, ahogyan azt az előző kérdésnél is írtuk.

Milyen mentességet kaphat a központi írásbeli vizsgán egy SNI/BTM tanuló?

A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezők számára részletes tájékoztató készült a mentességekről, erről itt olvashattok. Egyébként ebben az esetben is az igazgató bírálja el a lehetőségeket az előzetesen leadott kérelem alapján.

Ilyen lesz a középiskolai felvételi 2019-ben: a legfontosabb dátumok és határidők

Mikor írják meg a hat-, nyolc-, négy- és ötosztályos középiskolákba jelentkezők a központi felvételi tesztet, és mikor kapják meg az eredményeket? Összeszedtük a 2019-es középiskolai felvételi legfontosabb dátumait.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.