Lángoltak a kukák, felvonultak a rohamrendőrök: így tüntetnek a francia diákok

Felgyújtott kukák, rohamrendőrök – francia középiskolások tüntetnek a kormány tervezett oktatási reformja, többek között az új érettségi ellen.

  • MTI

Csütörtökön folyatódott a diákok tiltakozó megmozdulása. A gimnazisták tüntetése során több incidens történt Észak-Franciaországban, országszerte több mint 700 diákot állítottak elő - közölte a belügyminisztérium. Szerte az országban mintegy 280 oktatási intézménynél volt tüntetés.

MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Lille-ben több száz fiatal gyűlt össze a Montebello nemzetközi gimnázium előtt. Ezt követően több gimnázium több száz diákja vonult a városközpontba az oktatási hivatal elé, hogy a kormány oktatási reformja, így az általuk egyenlőtlennek tartott új érettségi ellen tiltakozzanak. A városközpontban a rendvédelmi szervek könnygázzal oszlatták fel a tömeget.

MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Pas-de-Calais megye több városában gimnazisták megdobálták a rendőröket, nyolc rendőr megsebesült. Húsz embert előállítottak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.