A Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség szerint nem követett el bűncselekményt, csupán drámapedagógiai eszközöket használt Egerváron az a rendőr, akit a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) korábbi állásfoglalásában súlyos alapjogsértés miatt marasztalt el.
Pirger Csaba, a Zala Megyei Főügyészség szóvivője pénteken elmondta: bűncselekmény hiányában utasította el a Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség az ottani rendőrkapitány feljelentését; a rendőri vezető hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúját fogalmazta meg beosztottjával szemben. Az egervári körzeti megbízott ellen egy szülő fordult beadvánnyal a FRP-hez, arra hivatkozva, hogy a lányának osztályfőnöki órán "hamis" idézést adott át a település rendőre.
Az ügyészség a feljelentés elutasítását indokolva határozatában kifejti: a rendőr eljárása formálisan kimeríti a hivatali visszaélés egyes törvényi elemeit, de az egész eset tartalmát és az előzményeket figyelembe véve megállapítható, hogy az nem visszaélés, hanem nevelési módszer. A történteket ezért nem büntetőjogi, hanem pedagógiai körben kell értékelni, "az alkalmazott pedagógiai módszer megítélése pedig nem tartozik a nyomozó ügyészség kompetenciájába" - idézte a szóvivő. Pirger Csaba hozzátette: közokirat-hamisítást sem követett el a rendőr, az általa készített idézés csak kellék volt, azt nem is bélyegezte le, viszont három felkiáltójellel arra ráírta, hogy "nem hiteles".Hamis idézést adott a rendőr a diákoknak Szeptemberben az FRP - a megye és a település megnevezése nélkül - közleményt adott ki arról, hogy súlyos alapjogsértést követett el egy rendőr, mert egy telefonkészülék eltűnése kapcsán "hamis" idézést adott át két általános iskolai diáknak az osztályteremben. A lopási esetet a tanulók az interneten is taglalták. A tanár arra kérte az iskolában korábban bűnmegelőzési órát tartó rendőrt, hogy hívja fel a diákok figyelmét arra: hasonló esetben akár rendőrségi eljárás is indítható ellenük. Néhány nappal később a rendőr megjelent az egyik tanórán és közölte, hogy az internetes portálon folytatott beszélgetés miatt rendőrségi eljárás indult és ennek keretében a tanulók tanúkénti meghallgatása válhat szükségessé. Azt is elmondta, hogy a telefon tulajdonosát és a készüléket "kölcsönvevő" diákot gyanúsítottként fogja kihallgatni. Ennek nyomatékosítására készített egy idézéshez hasonlító iratot és azt a két érintett diáknak az órán át is adta. A panasztestület közleményében az áll: az osztályfőnök csak néhány órával később mondta meg a tanulónak, hogy nem kell bemennie a rendőrségre, az idézést csupán egy színjáték keretében, nevelési célzattal adták át neki. Az FRP szerint a rendőr súlyos jogsértést követett el, amikor egy valós ügy iktatási számát felhasználva valótlan tartalmú hivatalos iratot állított ki és adott át a tanulónak, s megsértette a diák emberi méltóságát azzal, hogy kilátásba helyezte a tanuló büntetőjogi felelősségre vonását. A testület álláspontja szerint a rendőr eljárása csorbította a diák becsületét, és a jó hírnévhez való jogát is sértette, magatartása alkalmas volt "a büntető igazságszolgáltatás komolyságába és a rendőrség megfelelő működésébe vetett állampolgári bizalom megrendítésére" is. Kenessey Tibor, az iskola igazgatója szeptemberben az MTI-nek azt mondta: szituációs játék keretében mutatták meg a nyolcadik osztályosoknak, hogy milyen következményekkel járhat egy lopás. Mint hozzátette, még azon az osztályfőnöki órán tájékoztatták a tanulókat arról, hogy nem valós ügyről van szó, hanem "egy életszerű helyzetről"; minden gyerek és szülő tisztában volt ezzel. Ketten kaptak a diákok közül állítólagos idézést, de csak egyikük édesanyja tett emiatt panaszt az iskolában, a másik gyerek szülei helyesnek tartották az iskolai eljárást.MTI
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
