szerző:
Eduline

Levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, mert az érdekvédelmi tömörülés szerint a képviselők nincsenek abban a helyzetben, hogy felelős döntést tudjanak hozni a közoktatás tervezett átalakításáról. Galló Istvánné kezdeményezte: a képviselők kérjenek hatástanulmányokat és számításokat, valamint tájékoztatást a szakmai és társadalmi egyeztetésekről.

A szakszervezet elnöke levelében négy pontot emelt ki a várható változások közül. Mint írta, a javaslat célul tűzi ki a közoktatás egész rendszerének államosítását, a közoktatás mint helyi önkormányzati közszolgáltatás megszüntetését és az állami közszolgálat körébe vonását, de ahhoz nem készült előzetes hatásvizsgálat és valóságos költségbecslés sem. Közölte: a kormányzati elképzelések szerint a helyi önkormányzatok meghatározott feladatokra létesített intézményeiket visszaigényelhetik, de ennek feltételei sem ismertek.
   
A PSZ elnöke megerősítette álláspontjukat: a feladatok és intézmények önkormányzatok részére történő "visszaadási eljárása" egyértelmű meghatározásának hiányában arra a következtetésre lehet jutni, hogy a minden szempontból jól működő többcélú intézményeket szétdarabolják vagy megszüntetik. Szerintük megfogalmazódik az a szándék, hogy a központi költségvetés ne finanszírozza azokat az általános iskolákat, amelyekben nincsenek párhuzamos osztályok. 

Hoffmann Rózsa és a PSZ elnöke. Nem értenek egyet
©

A levélben Galló Istvánné kitért arra, hogy az elképzelések szerint az általános iskolákban kötelezően bevezetik az egész napos oktatást. Ez a PSZ szerint sérti a szülők jogait, hiszen azok a gyermekük neveléséről lényegében csak a hétvégén tudnak gondoskodni. Nem ismertek továbbá sem a szakmai, sem a személyi feltételek, elvárások, és azok a számítások sem, amelyek arra vonatkoznak, van-e elégséges pedagógus, szabadidő-szervező, fejlesztő pedagógus ennek az ellátásnak a megszervezéséhez - tette hozzá. 

Szakképzés: a PSZ szerint nagy bajba kerülnek a diákok
   
A PSZ elnöke aggályaikat sorolva közölte azt is: a szakképzés vázolt rendszere alapján levonható az a következtetés, hogy az érintett korosztályhoz tartozók mintegy ötven százaléka nem jut hozzá olyan ismeretekhez, amelyekkel képes lesz sikeresen belépni a munkaerőpiacra, képes lesz arra, hogy rendszeresen megújítsa tudását, illetőleg arra, hogy belépjen a felsőoktatásba. A felvételiztetés új rendszerében ugyanis a szakiskola sem köteles felvenni az általános iskolát elvégzett tanulót, tekintve, hogy nemcsak a szakközépiskola és a gimnázium, hanem a szakiskola is felvételiztethet - írta a PSZ elnöke. Felvetette azt is, hogy a szakiskola hároméves képzése alatt a tanuló minimális időkeretben kap felkészítést közismereti tantárgyakból.
   
Galló Istvánné szerint a vázolt pedagógus-életpályamodellből kiolvasható a pedagógusok munkaterheinek radikális növelése, annak elvárása, hogy heti harminckét órát tartózkodjanak az intézményben és ennek során legalább huszonhat tanórai foglalkozást tartsanak. Helyettesítésre azonban - a kötelező benntartózkodás ideje alatt, külön díjazás nélkül - még efölött is kötelezhető a pedagógus.
   
Mint írta, miután nem ismert, hogy a számítás alapja heti hány óra, nem kizárt annak lehetősége, hogy a fenntartó által előírható óraszámra épül a létszám-meghatározás. Ez a megoldás nemcsak azt fogja eredményezni, hogy a pedagógusok képtelenek lesznek elvégezni azokat a munkákat, amelyek a tanítással le nem kötött időre esnek, hanem azt is, hogy radikális pedagóguselbocsátásra kerül sor - tette hozzá a PSZ elnöke.
   
A szakszervezeti vezető arra kérte a képviselőket: mielőtt napirendre kerül az említett törvényjavaslat, kérjenek hatástanulmányt, költségszámításokat, és tájékoztatást arról, milyen szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg a törvény előkészítését.

MTI