Az MSZP szerint a köznevelési törvény "kiteljesíti a Fidesz világképét"; az ellenzéki párt azt a szemléletet látja visszaköszönni belőle, ami az adórendszert, a közmunkaprogramot, a munka törvénykönyvét is fémjelzi.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, megvizsgálták a javaslatot az esélyegyenlőség szempontjából, és a 25 ezer szavas koncepcióban egyszer szerepel az esélyteremtés szó, valamint kétszer az esély szó, ami szerinte jól mutatja, hogy nem ez volt az elsődleges szempont. Ez a koncepció alkalmat ad a gyerekkori szelektálásra, a szegény gyerek szegény marad, a javaslat csak a gazdagot támogatja - értékelte.
Úgy látja: egyes gyerekek "kiszóródhatanak" a rendszerből. A koncepció szerint a hétéves kort elért, de az iskolai tanulásra nem alkalmas gyerekeknek kis létszámú csoportokat kell biztosítani - mutatott rá Kunhalmi Ágnes, aki szerint a "nulladik évfolyam", a szegény, problémás, leszakadó gyerekeket "stigmatizálni fogja". Minden kutatás bebizonyította, hogy a gyerekeket együtt kell nevelni, hogy egymást fejlesszék - mondta.
Kunhalmi Ágnes szerint a Híd I. és Híd II. program nem szól másról, mint arról, hogy a tankötelezettség leszállítása ellenére "még kell kezdeni valamit" a diákokkal. Hozzátette, elég kétszer megbuktatni egy gyereket az általános iskolában, máris eléri a 16 éves tanköteles korhatárt. Problémásnak tartja, hogy a diákokkal kompetenciafelmérést végezhetnek 14 évesen, az MSZP értelmezése szerint ugyanis ettől teszik majd függővé, hogy ki milyen iskolába mehet.
Az új köznevelési törvény koncepcióját múlt pénteken hozták nyilvánosságra. A 74 oldalas anyag többek között azt tartalmazza, hogy Magyarország megújulásához gyökeresen újjá kell szervezni a közösségi nevelés rendszerét; a közösségi nevelés célja nem más, mint megtanítani a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni. A közoktatási törvényről szóló összefoglalónkat itt találod, az érettségit érintő változásokról pedig itt olvashatsz.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
