Könnyebb lesz kitiltani az iskolákból a renitens diákokat, szigorítanak az érettségi feltételein, és átnevezik az elégtelen osztályzatot – többek között ez szerepel a köznevelési törvény nyilvánosságra hozott koncepciójában.
2012 őszétől egyetlen pedagógus sem adhat „elégséges” minősítést a diákoknak, a köznevelési törvény koncepciójában - amelyet a címlap szerint augusztus 31-én elfogadott, szeptember 28-án pedig megerősített a kormány - ugyanis az szerepel, hogy átnevezik a kettest, a tanulók bizonyítványában és félévi értesítőjében ezentúl a „gyenge” minősítés szerepel majd. Kérdés, hogy a Nefmi milyen okok miatt döntött így, az eduline-nak nyilatkozó tanárok azonban „pedagógiailag elhibázott” lépésnek nevezték a változtatást. „Ezzel azt tudatosítjuk a diákokban, hogy ők tényleg gyengék, a kettest negatív irányból közelítjük meg” – mondta az egyik budapesti gimnázium igazgatója.
A magatartás és a szorgalom minősítéséhez is kapnak „tanácsokat” az iskolák – eszerint példás, jó, változó, a magatartás esetében a rossz, a szorgalom esetében pedig a hanyag szót kell beírni a bizonyítványba.
A pótvizsgáztatás szabályai a koncepció alapján nem változnak: a diákok továbbra is két tárgyból vizsgázhatnak, nevelőtestületi engedéllyel akár háromból is. Ha valaki háromnál több év végi elégtelen osztályzatot szerez, a tanévet mindenképpen meg kell ismételnie. Azok a nyolcadikosok, akiket nem vesznek fel gimnáziumba, szak- vagy szakközépiskolába, az általános iskola javaslatára felzárkóztató évfolyamba kerülhet, ha pedig nem akarják folytatni a tanulmányaikat, kötelesek a Híd II. programban részt venni, amely – a közoktatási koncepció szerint – „tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belül pályaorientációs feladatokat lát el”.
Ingyenes lesz a tankönyv, de kevesebb kerülhet fel a hivatalos listára
2013-tól felmenő rendszerben ingyenessé válnak az általános iskolai tankönyvek, vagyis a rászoruló, illetve a három vagy több gyermeket nevelő családok mellett azoknak a szülőknek sem kell majd fizetniük a könyvekért és a munkafüzetekért, akik eddig teljes áron vásárolhatták meg a kiadványokat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a diákok meg is tarthatják a könyveket, a közoktatási tervezetben az áll, hogy az intézményfenntartók tartós tankönyveket vesznek majd, amelyeket a tanulók az év végén visszaadnak – vagyis az állam számára ez csupán négy-ötévente jelent majd plusz kiadást.
Valószínűleg a tankönyvlistán szereplő kiadványok száma is drasztikusan lecsökken majd az új nemzeti alaptanterv és a kerettantervek kötelezővé tétele miatt. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár az eduline-nak korábban úgy nyilatkozott, a tankönyvpiac biztosan szűkülni fog, de a kiadványok kiválasztása nem piaci, hanem „tartalmi és minőségi” szempontok alapján történik majd. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) elnöke, Szarvas-Ballér Judit a döntésről azt mondta, a tankönyvkiadókat ez végleg ellehetetleníti.
Akár az iskolából is kitilthatják a renitens tanulókatA renitens diákok is rosszul járnak az oktatási államtitkárság terveivel: eddig a legszigorúbb fegyelmi büntetés az volt, ha valakit áthelyeztek egy másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (igaz, ez utóbbit csak akkor tehette meg az iskolaigazgató, ha a tanuló átvételéről egy másik intézmény vezetőjével már megállapodott). A 2012/2013-as tanévtől „rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség” miatt bárkit eltilthatnak a tanév folytatásától, sőt akár ki is zárhatják az intézményből – ilyenkor a szülők kénytelenek másik iskolát keresni.Szabó FruzsinaedulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
