Nyomkövetőt szerel a gyerekekre több svéd óvoda

Néhány svédországi óvoda GPS-alapú és más elektronikus nyomkövető eszközöket kezdett el alkalmazni, hogy a kirándulások alatt pontosan meghatározhassák, melyik gyerek merre jár.

  • Eduline

A terjedő módszer etikai és gyakorlati kérdéseket is felvet. A szülők egy része azért aggódik, mert a technológiát arra is felhasználhatják az intézmények, hogy a személyzetet helyettesítsék. Mások azt latolgatják, hogy a GPS-jeladók gyerekekre szerelése nem sérti-e személyiségi jogaikat.

 

Monica Blank-Hedqvist, a Borlange városában működő egyik óvoda vezetője "kiválónak" nevezte a rendszert. Elmondta, hogy munkatársai az erdei séták alkalmával használják ezeket az eszközöket: a gyerekek jeladóval felszerelt mellényt viselnek, így a kísérők követhetik őket készülékük képernyőjén. A svéd adatvédelmi hatóság illetékese úgy nyilatkozott: lehet, hogy megvizsgálják az ügyet.

MTI 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.