Ügyészségi feljelentést tett a rendőrség Zalában, miután a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) szerint súlyos alapjogsértést követett el egy rendőr azzal, hogy iskolai szituációs játékban hamis idézést adott át két gyereknek; az iskola igazgatóját felháborította a rendőr elleni eljárás.
Az FRP szerdán közleményben tudatta, hogy súlyos alapjogsértést követett el egy rendőr, mert hamis idézést adott át két általános iskolai diáknak az osztályteremben. A rendőr nevelési célzattal indokolta tettét. A testület nem közölte, hogy az ország melyik megyéjéről vagy településéről van szó, lapinformációk szerint az eset Zala megyében történt.
Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem adott információt arról, hogy a megye melyik településén történt az eset, az MTI más forrásból úgy értesült, hogy Egervár általános iskolájában. Kenessey Tibor, az Egervári László Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda igazgatója megerősítette, hogy még tavasszal, az intézményükben volt egy szituációs játék, amiből számára érthetetlen módon ez az ügy lett. "Maximálisan a rendőr mellett vagyunk, kiváló emberről van szó, aki lelkiismeretesen látja el a feladatát" - fogalmazott az intézmény vezetője, aki felháborodottan értesült a rendőr elleni eljárásról, mert az iskolát ennek kapcsán senki nem kereste meg. A történtek előzménye az volt, hogy a nyolcadikosok egyik óráján megszólalt egy tanuló mobiltelefonja. Miután az iskola házirendjében szerepel, hogy a tanulók nem vihetnek be telefont az órákra, a tanár elvette a készüléket, és azt az asztalára helyezte. Óra végén az asztalról eltűnt a mobiltelefon, ezért a tanárnő felszólította a gyerekeket, hogy azt adják vissza. Ezt követően derült ki, hogy egy tanuló csente el a készüléket, hogy visszaadja a gazdájának. A tanár az eset kapcsán úgy döntött, hogy megkéri az iskola munkájában is részt vevő rendőrt, hogy mutassák be osztályfőnöki órán, milyen következményekkel járhat, ha egy 14 éves gyerek lopást követ el. "Nevelési célzatú szituációs játékot játszottak osztályfőnöki órán, és még ugyanazon az órán tájékoztatták a gyerekeket arról, hogy nem valós ügyről van szó, hanem egy életszerű helyzetről" - fejtette ki az igazgató. Hozzátette, hogy minden gyerek és minden szülő tisztában volt ezzel, a papíron is rajta volt, hogy az nem valós idézés. Ketten kaptak a hamisnak tartott idézésből, de csak egyikük édesanyja tett emiatt panaszt az iskolában, a másik diák szülei helyesnek tartották az iskolai eljárást. Az igazgató a szülő panasza alapján ismerte meg a történteket, de az esetben nem látott semmi kivetnivalót, az édesanya azonban feljelentést tett. Kenessey Tibor azt mondta: felháborítja az eljárás "egy tisztességes emberrel szemben", a rendőr ugyanis folyamatosan részt vesz az iskola nevelő- oktató munkájában, segít a rendezvények szervezésében, a diákok felkészítésében. "Anélkül, hogy minket meghallgatnának, egy tisztességes embert meghurcolnak" - fűzte hozzá. Az esetről bővebben itt olvashatsz. eduline/MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
