Két arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szereztek egyéniben a magyar diákok, csapatban pedig a második helyen végeztek tíz ország mezőnyében a horvátországi Varasdon tartott Közép-európai Matematikai Olimpián.
A kedden késő este tartott eredményhirdetés kapcsán Pintér Ferenc, a diákok részvételét szervező és finanszírozó egyik tehetséggondozó szervezet kuratóriumi titkára elmondta: a versenyen budapesti, pécsi, szegedi és székesfehérvári diákok versengtek, és mind a hat magyar résztvevő egyéni díjjal tért haza. Magyarország csapata ötödször vett részt a versenyen, mióta a Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány és a Bolyai János Matematikai Társulat vállalta az anyagi költségeket és a szervezéssel járó feladatokat.
A horvátországi versenyen Ágoston Tamás, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulója és Szabó Attila, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákja aranyérmet szerzett. Ezüstéremmel tér haza Gyarmati Máté, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium, Mester Márton, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, valamint Nagy Róbert, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulója. Strenner Péter, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola diákja bronzérmet nyert a megmérettetésen.
Lengyelország, Magyarország és Németország végzett az élen
Csapatversenyben Lengyelország végzett az élen, a második Magyarország lett, míg a harmadik helyen Németország csapata végzett. A versenyen Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Svájc, Szlovákia és Szlovénia hatfős csapatai mérkőztek meg egymással. A megmérettetést a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia (IMO) szabályaival egyező módon rendezik minden évben azzal a céllal, hogy a fiatalabb korosztály részére is lehetővé tegyék a nemzetközi rutin megszerzését, a tudatos utánpótlás-nevelést. A magyar csapatot az IMO csapatvezetői állították össze a hivatalos tanulmányi versenyek, a Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny és a válogatóverseny alapján. A Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány kuratóriumi titkára hozzátette: a diákok felkészítéséért az iskolai tanáraikon kívül köszönet jár Pósa Lajosnak és az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola tanárainak.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
