Két arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szereztek egyéniben a magyar diákok, csapatban pedig a második helyen végeztek tíz ország mezőnyében a horvátországi Varasdon tartott Közép-európai Matematikai Olimpián.
A kedden késő este tartott eredményhirdetés kapcsán Pintér Ferenc, a diákok részvételét szervező és finanszírozó egyik tehetséggondozó szervezet kuratóriumi titkára elmondta: a versenyen budapesti, pécsi, szegedi és székesfehérvári diákok versengtek, és mind a hat magyar résztvevő egyéni díjjal tért haza. Magyarország csapata ötödször vett részt a versenyen, mióta a Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány és a Bolyai János Matematikai Társulat vállalta az anyagi költségeket és a szervezéssel járó feladatokat.
A horvátországi versenyen Ágoston Tamás, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulója és Szabó Attila, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákja aranyérmet szerzett. Ezüstéremmel tér haza Gyarmati Máté, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium, Mester Márton, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, valamint Nagy Róbert, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanulója. Strenner Péter, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola diákja bronzérmet nyert a megmérettetésen.
Lengyelország, Magyarország és Németország végzett az élen
Csapatversenyben Lengyelország végzett az élen, a második Magyarország lett, míg a harmadik helyen Németország csapata végzett. A versenyen Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Svájc, Szlovákia és Szlovénia hatfős csapatai mérkőztek meg egymással. A megmérettetést a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia (IMO) szabályaival egyező módon rendezik minden évben azzal a céllal, hogy a fiatalabb korosztály részére is lehetővé tegyék a nemzetközi rutin megszerzését, a tudatos utánpótlás-nevelést. A magyar csapatot az IMO csapatvezetői állították össze a hivatalos tanulmányi versenyek, a Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny és a válogatóverseny alapján. A Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány kuratóriumi titkára hozzátette: a diákok felkészítéséért az iskolai tanáraikon kívül köszönet jár Pósa Lajosnak és az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola tanárainak.MTI
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
