Minden iskolának esélyteremtő, nem az esélyeket megszüntető intézménynek kell lennie - mondta Pokorni Zoltán (Fidesz), az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke csütörtökön Budapesten, a Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Művelődési Központ tanévnyitó ünnepségén.
A szakpolitikus felhívta a figyelmet: a kormány által szerdán elfogadott új közoktatási törvény koncepciójának egyebek mellett az lesz az értelme, hogy "esélyt adó iskolák működjenek Magyarországon". Az egyéni, személyre szabott fejlesztési programot meg kell erősíteni - hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez különböző módszerek, pénz és idő kellenek.
Pokorni Zolán a legfontosabb célként említette, hogy el kell érni, ne átlaggyermekeket, csoportokat lássunk magunk előtt az oktatási rendszerben, hanem eleven kisgyermekeket. Akkor dolgozik egy iskola pedagógusközössége jól, ha személyre szabott módszereket alkalmaz - közölte.
A politikus szólt arról a nemzetközi felmérésről, amely szerint a magyar iskolarendszer nem képes az otthonról hozott hátrányokat kiegyenlíteni; e tekintetben "szégyenpadban ülünk" a többi államhoz képest, mert jó esetben maradnak a különbségek a diákok között, rosszabb esetben pedig az esélyegyenlőtlenség még nagyobb lesz - fogalmazott.
Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy szükség van
, amelyekben a tanulókat nem csak oktatják, hanem sport-, művészeti és egyéb közösségi foglalkozásokat is tartanak nekik ingyenesen. A jómódú szülők ugyanis mindezt megteremtik gyermekeik számára, ám a szegényebbek nem részesülnek benne - fűzte hozzá.
Pokorni Zoltán szerint az iskoláknak célul kell kitűzniük, hogy oldottabb légkört teremtsenek, "ahol van mód együtt lenni, a közösségi formákat megteremteni, megélni". Reményét fejezte ki, hogy "lesz erre ereje, pénze Magyarországnak", és mindaz, ami elindul majd, "sokkal jobb lesz, mint amit magunk mögött hagyunk".
MTI
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
