Minden iskolának esélyteremtő, nem az esélyeket megszüntető intézménynek kell lennie - mondta Pokorni Zoltán (Fidesz), az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke csütörtökön Budapesten, a Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Művelődési Központ tanévnyitó ünnepségén.
A szakpolitikus felhívta a figyelmet: a kormány által szerdán elfogadott új közoktatási törvény koncepciójának egyebek mellett az lesz az értelme, hogy "esélyt adó iskolák működjenek Magyarországon". Az egyéni, személyre szabott fejlesztési programot meg kell erősíteni - hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez különböző módszerek, pénz és idő kellenek.
Pokorni Zolán a legfontosabb célként említette, hogy el kell érni, ne átlaggyermekeket, csoportokat lássunk magunk előtt az oktatási rendszerben, hanem eleven kisgyermekeket. Akkor dolgozik egy iskola pedagógusközössége jól, ha személyre szabott módszereket alkalmaz - közölte.
A politikus szólt arról a nemzetközi felmérésről, amely szerint a magyar iskolarendszer nem képes az otthonról hozott hátrányokat kiegyenlíteni; e tekintetben "szégyenpadban ülünk" a többi államhoz képest, mert jó esetben maradnak a különbségek a diákok között, rosszabb esetben pedig az esélyegyenlőtlenség még nagyobb lesz - fogalmazott.
Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy szükség van egész napos iskolára, amelyekben a tanulókat nem csak oktatják, hanem sport-, művészeti és egyéb közösségi foglalkozásokat is tartanak nekik ingyenesen. A jómódú szülők ugyanis mindezt megteremtik gyermekeik számára, ám a szegényebbek nem részesülnek benne - fűzte hozzá. Pokorni Zoltán szerint az iskoláknak célul kell kitűzniük, hogy oldottabb légkört teremtsenek, "ahol van mód együtt lenni, a közösségi formákat megteremteni, megélni". Reményét fejezte ki, hogy "lesz erre ereje, pénze Magyarországnak", és mindaz, ami elindul majd, "sokkal jobb lesz, mint amit magunk mögött hagyunk".MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
