A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) attól tart, hogy komoly intézménybezárási hullámot indíthat el az iskolák állami kézbe vétele. A szervezet elnökének közlése szerint ugyanakkor szeptember első hetében biztosan nem lesz sztrájk.
Mendrey László, a PDSZ elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatón érthetetlennek nevezte, hogy miért kell állami kézbe venni minden intézményt, miközben a Széll Kálmán-terv szerint még idén 80-90 milliárdot vonnának ki a közoktatásból.
Ez nem megoldás - fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki azt mondta, attól tartanak, az állam fogja eldönteni, hol és hány iskola fog működni és a helyi igényeket nem veszik majd figyelembe. Az érdekvédő kifogásolta a pedagógusok 32 órás, kötelezően iskolában eltöltendő időkeretére vonatkozó elképzelést is, azt megalázónak, álságosnak és dilettánsnak nevezte. Utalt arra, hogy egy tavalyi felmérés szerint a pedagógusok átlagos terhelése heti 51 óra volt, ez biztosan nem fog csökkenni. Szerinte olyan feladatokat kell majd ellátni, amik eddig ellátatlanok voltak, illetve nem kell megfizetni azokat a pedagógusokat, akik a délutáni foglalkozásokat bérezés fejében látták el eddig. Hozzátette: az iskolák infrastruktúrája sem alkalmas erre, az idézett felmérés szerint ugyanis az egy pedagógusra jutó íróasztal nagysága kisebb, mint egy négyzetméter, a mozgástér pedig nem éri el a másfél négyzetmétert. Megjegyezte, arról már nincs szó, hogy ezzel párhuzamosan elindul az életpályamodell, hiszen az előbbi intézkedés 2012. szeptemberétől, utóbbi 2013. szeptemberétől lépne életbe. Azon félelmének is hangot adott, hogy ezres nagyságrendben kerülnek utcára pedagógusok. Elmondta: a többi szakszervezettel a héten ülnek le tárgyalni, de szeptember első hetében biztosan nem lesz sztrájk. Addig konkrét megmozdulásokat nem terveznek, amíg a törvényt nem látták - jelezte. Hozzájuk tervezetek nem jutottak el, velük nem tárgyaltak - közölte.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
