A szépírás- és kalligráfiaórák számának megemelésével próbálja a kínai fiatalokat több kézírásra ösztönözni szeptembertől az oktatási minisztérium.
A számítógépek, mobiltelefonok és más digitális eszközök mindennapos használata következtében a kínai fiataloknak egyre kevésbé megy a kézírás, így a héten kezdődő tanévben az általános és középiskolákban növelik az írásórák számát. Az általános iskolák 3-6. osztályában mostantól heti egy alkalommal kötelező lesz a szépírás, a középiskolások számára pedig választható kurzus a kalligráfia.
A kínai írásjegyek bevitelét megkönnyítő billentyűzetek és a latin ábécés pinyinátírást használó eszközök elterjedése forradalmasította a kínai karakterek miatt nehézkes kommunikációt, ugyanakkor a jóval lassabb kézzel való írás háttérbe szorulását eredményezte. Ráadásul a nyelv sajátossága, hogy az írásjegyek a hangzástól függetlenül adják a jelentést, és fordítva: hiába tudja valaki kiejteni az adott szót, nem feltétlenül képes le is írni azt. Ma tömegek szembesülnek azzal, hogy nem tudják papírra vetni a gyerekkorukban tanult szavakat.
A minisztérium rendelete komoly vitát generált a kínai internetezők körében, ugyanakkor a Hszinhua (Xinhua) hírügynökség honlapjának közvélemény-kutatásán a csaknem tízezer válaszoló több mint 80 százaléka támogatta az ötletet. A téma a hét végén a kínai Twitter, a Sina mikroblog legnépszerűbb témái közé is bekerült.
A támogatók a szépírás hagyományőrző jellegének fontosságát és a kalligráfia művészeti értékét hangsúlyozták. Az ellenzők szerint a pluszórák már az amúgy is túlságosan leterhelt iskolások életét nehezítik majd tovább, és még inkább nyomás alá helyezik a diákokat. Az Egyesült Államokban épp ellenkező irányba halad az alapfokú oktatás - nemrég több államban kivették a tantervből az írásórákat, helyette gépelni tanulnak a diákok. Összefoglalónkat itt olvashatod el.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
