Hosszú távú megoldást keresve, a zavargások társadalmi okait kutatta a csütörtökön megjelent brit lapok egy része, míg mások a rendőrségi kiadások tervezett csökkentése miatt aggódtak.
A The Times kommentárja úgy fogalmaz, "ha egy országnak a saját gyermekeitől kell tartania, akkor nagyon rossz irányba mentek el a dolgok". Nagy-Britanniában naponta 900 diákot küldenek haza az iskolából erőszak miatt - olvasható a lapban. Mint a cikk írja, még a kisvárosokban is vannak olyan utcák, ahova sötétedés után nem tanácsos merészkedni.
"Beteg társadalmunk" főcímmel jelent meg a The Daily Telegraph. Andrew Gilligan azt írja, korábban úgy tudták, a fosztogatók reménytelen szegények voltak, akik kétségbeesésükben vettek részt a zavargásokban. "De amikor az első londoni rendbontók megjelentek a bíróságon, volt köztük egyetemi hallgató, egy gazdag üzletember lánya és egy 11 éves fiú is" - emlékeztet.
A londoni zavargásokról és azok társadalmi hátteréről bővebben itt olvashatsz.
A fosztogató gyerekek képei láttán azonnal felmerül a kérdés, hol voltak a szüleik - vélekedik Allison Pearson ugyancsak a The Daily Telegraph hasábjain. Úgy látja, a korlátlan szabadság és példát nem mutató szülők miatt randalíroznak a gyerekek.
"Bizonyos szempontból mind felelősek vagyunk a zavargásokért, akár közvetlen, akár közvetett módon" - jelenti ki Shaun Bailey szociális munkás a The Guardian által közölt cikkében. Kifejti: "láttuk, ahogy az előző kormány csak a fiatalok jogairól beszélt, a kötelezettségeikről nem. Hagytuk, hogy a jóléti rendszerben erkölcstelen értékrend váljon uralkodóvá. (...) És megfizettük az árát ennek a liberalizmusnak. Ideje a kollektív felnőtté válásnak és felelősségvállalásnak."
A The Independent kommentárjában a rendőrségi kiadások csökkentésének tervével foglalkozik. "Politikai öngyilkosság" lenne ezekben a napokban a rendőrök számának csökkentéséről beszélni - fogalmaz a cikk. A napilap szerint a történtek fényében érdemes lenne átgondolni a rendőrség finanszírozásával kapcsolatos elképzeléseket.
A Daily Mirror kérdéseket sorol fel, amelyekre David Cameron kormányfőtől várja a választ. A lap többek között azt firtatja, hogyan kárpótolják azokat, akiknek tönkretették az üzletét a fosztogatók, milyen támogatást nyújtanak az érintett városrészek újjáépítéséhez, milyen változtatásokat kezdeményeznek az oktatási rendszerben, hogy javítsák a tinédzserek kilátásait, és mit tesznek, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló zavargásokat.
MTI
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
