Hosszú távú megoldást keresve, a zavargások társadalmi okait kutatta a csütörtökön megjelent brit lapok egy része, míg mások a rendőrségi kiadások tervezett csökkentése miatt aggódtak.
A The Times kommentárja úgy fogalmaz, "ha egy országnak a saját gyermekeitől kell tartania, akkor nagyon rossz irányba mentek el a dolgok". Nagy-Britanniában naponta 900 diákot küldenek haza az iskolából erőszak miatt - olvasható a lapban. Mint a cikk írja, még a kisvárosokban is vannak olyan utcák, ahova sötétedés után nem tanácsos merészkedni.
"Beteg társadalmunk" főcímmel jelent meg a The Daily Telegraph. Andrew Gilligan azt írja, korábban úgy tudták, a fosztogatók reménytelen szegények voltak, akik kétségbeesésükben vettek részt a zavargásokban. "De amikor az első londoni rendbontók megjelentek a bíróságon, volt köztük egyetemi hallgató, egy gazdag üzletember lánya és egy 11 éves fiú is" - emlékeztet.
A londoni zavargásokról és azok társadalmi hátteréről bővebben itt olvashatsz.
A fosztogató gyerekek képei láttán azonnal felmerül a kérdés, hol voltak a szüleik - vélekedik Allison Pearson ugyancsak a The Daily Telegraph hasábjain. Úgy látja, a korlátlan szabadság és példát nem mutató szülők miatt randalíroznak a gyerekek.
"Bizonyos szempontból mind felelősek vagyunk a zavargásokért, akár közvetlen, akár közvetett módon" - jelenti ki Shaun Bailey szociális munkás a The Guardian által közölt cikkében. Kifejti: "láttuk, ahogy az előző kormány csak a fiatalok jogairól beszélt, a kötelezettségeikről nem. Hagytuk, hogy a jóléti rendszerben erkölcstelen értékrend váljon uralkodóvá. (...) És megfizettük az árát ennek a liberalizmusnak. Ideje a kollektív felnőtté válásnak és felelősségvállalásnak."
A The Independent kommentárjában a rendőrségi kiadások csökkentésének tervével foglalkozik. "Politikai öngyilkosság" lenne ezekben a napokban a rendőrök számának csökkentéséről beszélni - fogalmaz a cikk. A napilap szerint a történtek fényében érdemes lenne átgondolni a rendőrség finanszírozásával kapcsolatos elképzeléseket.
A Daily Mirror kérdéseket sorol fel, amelyekre David Cameron kormányfőtől várja a választ. A lap többek között azt firtatja, hogyan kárpótolják azokat, akiknek tönkretették az üzletét a fosztogatók, milyen támogatást nyújtanak az érintett városrészek újjáépítéséhez, milyen változtatásokat kezdeményeznek az oktatási rendszerben, hogy javítsák a tinédzserek kilátásait, és mit tesznek, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló zavargásokat.
MTI
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
