Minden brit diáknak 18 éves koráig kellene matematikát tanulnia, mert a gyenge számolási készségek a gazdaságra is rossz hatással lehetnek - állapította meg egy hétfőn nyilvánosságra hozott brit jelentés.
A Konzervatív Párt megbízásából készült vizsgálat megállapította, hogy a brit diákoknak a jelenleginél két évvel tovább kellene matematikát tanulniuk, mert az iskolát elhagyó évi 300 ezer diák nem rendelkezik azokkal a számolási készségekkel, amelyekre a munkában és a mindennapi életben szükség van.
A Carol Vorderman televíziós műsorvezető és csapata által készített jelentés szerint újfajta módszerekkel kellene tanítani a matematikát, és a valós életben szükséges ismereteket, például a pénzügyek kezelését kellene átadni a diákoknak. "Ha nem hajtunk végre alapvető változtatásokat a matematika oktatásunkban, azzal a jövőbeli gazdasági jólétünket veszélyeztetjük." Sok tanuló úgy hagyja el az iskolát, hogy a mindennapi élethez szükséges alapvető műveleteket sem tudja elvégezni, így például nem tudja összeadni a zsebében lévő aprópénzt vagy kiszámolni a rezsiköltségeket - olvasható a jelentésben.
A mérnökvégzettségű, kiváló matematikai tudással bíró Vordermant még 2009-ben bízta meg az akkor még ellenzékben lévő Konzervatív Párt vezetése, hogy dolgozzon ki javaslatokat a matematikaoktatás korszerűsítésére.
Nagy-Britanniában minden 16 éves diáknak érettségi vizsgát kell tennie matematikából, legutóbb ezen a megmérettetésen a tanulók felének nem sikerült közepes osztályzatot elérnie. Ezután választhatnak, hogy tovább tanulják-e a matematikát és esetleg emelt szintű érettségi vizsgát tesznek belőle. Az elmúlt évben csak 15 százalékuk folytatta a tanulmányait ebből a tantárgyból.
MTI
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
